31. fejezet - Lelkek

- Te T�rpe! - T�rt mag�hoz Kazu. - Nem k�ne ut�na menned?
- Ne par�zz, nem fog cserbenhagyni. - V�laszolta g�nyosan.
- Nem is az�rt mondtam, de nem �gy t�nik, hogy j�l van. - Magyar�zkodott higgadtan. - A te bar�tn�d, nem k�ne mellette lenned �s megnyugtatni. - A d�monnak csak most esett le, hogy bar�tja t�nyleg a l�ny �s nem �nmaga miatt agg�dik. Ennek megfelel�en is v�laszolt.:
- Jobb ha egyed�l hagyjuk. Ilyenkor nem szereti a t�rsas�got. - Meredt gondterhelten az �tra.
- Sz�p kis bar�t vagy.! - F�rmedt r� a sr�c �s m�r ment is a l�ny ut�n.
- Te tudt�l err�l, ugye Hiei? - Kezdte Kurama komolyan, n�mileg sz�gyellve mag�t, mik�zben elindultak Kuwabar��k ut�n.
- L�ttam. - Hangzott t�m�ren. A be�llt csend, ennek megmagyar�z�s�ra �szt�n�zte. - �lm�ban, m�g n�lad. - Biccentett fej�vel a r�kad�mon fel�. Egy f�l pillanatra halv�ny mosoly villant �t arc�n. - M�gcsak nem is haragudott �rte.
- Mi�rt nem mondtad, vagy legal�bb �ll�tott�l le az el�bb? - Ha ezt tudom…
- …� akkoris ugyan az a l�ny marad. - Szak�totta f�lbe Hiei Kuram�t.
- Most mi lesz? - Kapcsol�dott be Yusuke.
- Megpr�b�l lehiggadni annyira, hogy el tudja j�tszani, hogy semmi baja. Rem�lem ez az idi�ta nem bosszantja tov�bb. - Jegyezte meg. - Azt�n tov�bb j�tssza a szerep�t �s kivezet minket. Majd kiadja mag�b�l, ha egyed�l marad. � az a csendben szenved� t�pus.
- Mostm�r �n tartozok neki bocs�natk�r�ssel. - Gondolkozott hangosan Kurama. - Nem is ak�rmilyennel.
- El fogj fogadni �s arra hivatkozva, hogy nem tudhattad meg is bocs�t majd. Tal�n m�r meg is tette. - R�kad�monunk erre kicsit megnyugodott, azt�n j�tt a hidegzuhany. - Azt viszont k�tlem, hogy el is fogja hinni, hogy t�nyleg b�nod amit mondt�l. A legt�bb amit kin�z majd a gesztusb�l az az lesz, hogy miattam csin�lod �s lesajn�lod. - Kurama v�laszolt volna, de hirtelen nem tudta mit. Mire elkezdte volna Yusuke m�r beel�zte.
- Pontosan mi t�rt�nt vele? - �rdekl�d�tt. - Elmondhatod, pontosan mi is ez az eg�sz? - Hiei csak b�lintott. Tudta, hogy m�r �gyse ronthat semmin �s kedvese is elmondan� el�bb-ut�bb, ha m�r belekezdett. De nem tudta volna megfogalmazni, ink�bb levette a k�t�st a jaganr�l �s megmutatta, kivet�tve bar�tai elm�j�be.

Ezalatt persze Kazu is utol�rte a l�nyt.
- H�j! V�rj m�r! - Kezdte l�gyan.
- Nyugi nem hagylak itt titeket, csak k�rlek hagyj egyed�l egy kicsit. - Hangj�ban �rdekesen vegy�lt k�rlel� kedvess�ge �s m�rge, ami�rt ut�na j�ttek.
- Mintha csak a t�rp�t hallan�m.-Jegyezte meg mag�nak a l�ny mell� �rve. - Nem ez�rt j�ttem.
- Ha Kuramacs miatt akkor tudom, hogy nem tudhatott r�la �s nem is haragszok, - hangja most szomor�ra v�ltott, k�ny�rg�re - csak szeretn�k egyed�l lenni kicsit.
- Csak tudni akartam veled mi van. Hogy vagy? - Halov�ny mosoly siklott v�gig a l�ny arc�n.
- K�sz�n�m j�l,de…
- …semmi de! - V�gott k�zbe. - Maradok �s k�sz. - Jelentette ki hat�rozottan. - Tudod… n�ha k�nnyebb ha kiadod magadb�l �s elmondod valakinek. - V�ltott ism�t kedvesre, figyelmesre, de v�laszt nem kapott. - Ismerem Kuram�t. M�r biztos b�nja �s bocs�natot fog k�rni.
- Az csak egy �res gesztus, hogy megnyugtassa a saj�t lelk�t �s ne vesz�tse el Hieit. - S�hajtotta. - B�r k�tlem, hogy ez lehets�ges lenne. Hiei ragaszkodik hozz�. � volt az els� bar�tja, tiszteli �s benne tud legink�bb megb�zni.
- Sz�pen �tl�tod a helyzetet, de Kurama t�nyleg el�g lelkiismeretes.
- Csak azt ne mond, hogy te nem k�telkedn�l a helyemben! - N�zett a szem�be. �rtetlen tekintet meredt vissza r�. �jra az utat figyelte lehajtott fejjel, �gy folytatta. - Att�l m�g, hogy az a kett� nem veszi �szre mag�t, nem v�lik semmiv�. Alig egy kis ideje vagyok veletek, de m�r felt�nt, hogy Yusuka �s Zsebibab�m minden alkalmat kihaszn�l, hogy piszk�l�dhassanak. - Kuwabara m�r �rtette mire akar kilyukadni s ez le is hangolta, de tov�bb hallgatta. - Tudtommal csak benned nincs d�monv�r a csapatb�l. Az alapban nagy h�tr�ny, �k meg m�g r� is kontr�znak azzal, hogy hol a fizikai, hol a gondolkod�-k�pess�gedre tesznek gonosz kis megjegyz�seket. Tudod l�tszik rajtad, hogy pont ez�rt pr�b�lkozol egyre er�sebben, de az oka is �pp ez annak, hogy ezekkel a k�s�rletekkel csak �jabb t�mad�si lehet�s�geket ny�jtasz nekik. Ha fejl�dni akarsz azt csak magad�rt szabad elkezdened. Ha puszt�n nekik akarsz bizony�tani, akkor nem �r semmit a pr�b�lkoz�s. - Kis sz�net ut�n folytatta. - �s most vissza az eredeti k�rd�shez. - Egy terem ajtaj�ba �rkeztek. Le�llt �s Kuwabara szem�be n�zett. - Ha nem magukt�l veszik �szre, hogy mit is csin�lnak �s k�rnek bocs�natot, hanem p�ld�ul �n v�gn�m a k�p�kbe, egy csepp k�tely sem lenne benned? - Kazu kit�rt a l�ny pillant�sa el�l, most � hajtotta le a fej�t.
- De lenne. - S�gta halkan.
- �rted m�r? - K�rdezte gyeng�den. � csak b�lintott v�laszul. A l�ny lassan kibogozta a karj�n l�v� kend�t, majd a sr�c kez�be nyomta. Kazu �rtetlen�l n�zett r�, � a terem fel� fordult. - �szint�n sz�lva nem terveztem, hogy les�r�l�k �s nem tudom, hogy �gy el�g leszek-e ehhez a teremhez. - Hallgat�s�ga ett�l kicsit megriadt. - Ha j�l tudom az ott - utalt a kend�re - Kuramacs�. M�g nem tudtam megk�sz�nni neki az ell�t�st, ha nem lenn�k el�g �gyes, k�rlek tedd meg helyettem �s add vissza neki a kend�t. �gy m�gis csak k�nnyebben jut vissza hozz�, mintha a hull�mr�l k�ne ler�ncig�lni. - Mosolyodott el.
- Szerintem ez nem olyan vicces. - Fintorgott a fi�.
- Egy kicsit tal�n m�gis. - Ism�t komolyabbra v�ve a dolgot folytatta. - Ha viszont siker�l, k�rem vissza. Illene kimosnom miel�tt visszaszolg�ltatom, ha m�r egyszer �sszev�reztem. - S�hajtott egyet, majd miel�tt Kazuma �szbekaphatott volna bel�pett a terembe.

32. fejezet - Mint el�sz�r

Mire Kurama, Hiei �s Yusuke meg�rkeztek a l�ny m�r jav�ban ker�lgette a falakb�l, plafonb�l �s a padl�b�l sz�guldoz� sz�lsebes, l�ngol� nyilakat. A lehet� legrosszabb helyr�l t�rt el� mindig egy �jabb. Alig volt lehet�s�ge egy-egy pillanatra talajt �rni. Szinte t�ncolt a leveg�ben, ahogy az egym�st k�vet� nyilak el�l ugr�lt el a lehet� legk�l�nf�l�bb akrobatikus ugr�sokat, figur�kat felhaszn�lva. A n�gyes t�tott sz�jjal figyelte a kecses �s prec�z mozdulatokat. Hiei szemeiben b�szkes�g csillant meg kedves�t figyelve. Olyannyira belemer�lt a b�m�szkod�sba, hogy f�lteni is elfelejtette. T�zt�nca v�gezt�vel meg�llt a terem k�zep�n, mintha valamit v�rna. Kurama indult el fel� el�sz�r, p�r l�p�ssel m�g�tte Hiei k�vette, majd Yusuke �s Kuwabara. L�pteik hallat�n a tolvajl�ny fel�j�k kapva fej�t azonnal r�sz�lt a r�kad�monra.:
- Ne gyere k�zelebb!- Mindenki megtorpant, csak � tett m�g n�h�ny l�p�st.
- �n csak… - Kezdte volna, de nem sokkal k�s�bb a l�ny j�volt�b�l a padl�n landolt. Fej�t be�t�d�tt, �gy eltartott egy darabig, m�g �jra tiszt�n l�tott. Azt viszont egy�rtelm�en �rezte, hogy a l�ny rajta fekszik. M�r �ppen r� akart k�rdezni az okra, mikor megl�tott f�l�tt�k elsuhanni egy hatalmas, k�t�len lengedez� fejszefejet. Egy�rtelm�v� v�lt a v�lasz, m�g fel nem tett k�rd�s�re. Hamarosan egy becsap�d�sra lett figyelmes. Oldalra n�zve Hieit pillantotta meg kardal a kez�ben, el�tte a vele kb. egymagas fejszefej. A „Kis d�g” csak ezut�n kezdett el mozgol�dni. Lassan �lt fel Kusama mell�. A t�bbiek is ekkorra �rtek oda.
- Bocsi, m�r az elej�n sz�lnom kellett volna, hogy v�rj�tok meg m�g sz�lok, hogy j�hettek. - Kezdte. Hangj�n nyoma sem volt a nem r�gi esem�nyeknek. Mintha semmi sem t�rt�nt volna. Oldalra n�zett a m�r szint�n �l�helyzetben l�v� r�kad�monra. - J�l vagy? - K�rdezte kedvesen, enyh�n gyerekesen, a fej�t d�rzs�lget� d�mont�l. Az kicsit megillet�dve b�lintott.
- Igen, k�sz�n�m.
- Nincs mit. �n k�sz�n�m az ell�t�st. - Utalt l�gy, meg�rt� mosollyal a kend�re, amit abban a pillanatban vissza is adott neki Kazu. - Majd visszaadom miut�n kimostam. - Mondta m�g mik�zben fel�llt, majd s�rget�n hozz� tette. - �gy t�z m�sodperc�nk van ki�rni a teremb�l, �gyhogy indulhatn�nk. - Kezet ny�jtott Kuram�nak, hogy felseg�tse, mik�zben a t�bbiek m�r kifel� tartottak.
- Mi t�rt�nt volna, ha maradunk? - �rdekl�d�tt Yusuke. A k�rdezett kicsit h�tral�pett, majd sz�molni kezdett.
- N�gy, h�rom, kett�, egy. - Ebben a pillanatban �jabb ny�lz�por indult meg a teremben. - Ez. - Mosolygott a fr�szt kapott fi�ra. A csapat m�r megfordult, indultak volna tov�bb, de a ny�lz�por m�sik oldal�r�l egy l�v�s hallatszott, s egy goly� s�v�tett el az �tjutottak k�z�tt.
- �llj meg te �rul� kis ribanc! - Kiab�lt a l�fegyver tulaja. Alig lehetett t�z centivel magasabb tolvajunkn�l, de az biztos, hogy t�z �vvel id�sebb volt. � is hasonl� ruh�t viselt, csak b�rb�l �s sokkal m�lyebb dekolt�zzsal. Meg�rkez�s�t�l a tolvajl�ny arc�n gonosz vigyor jelent meg, ism�t elem�ben �rezte mag�t. A n� mellett lassan felsorakozott csapata marad�ka. Alig t�zen lehettek, a legt�bb s�r�lt, de ez a „s�rtettet” nem �rdekelte. G�nyos-gyerekes st�lusa �jra felsz�nre t�rt.
- J�! Ebben a korban m�g terepre engednek? - �llcsod�lkozott. - Azt hittem a f�n�k m�r csak �gymeleg�t�nek haszn�l. Tal�n r�j�tt, hogy kik v�gtak m�g gerincre �s b�ntet�sb�l ut�nam k�ld�tt? - Yusuk��k j�l mulattak.
- Ez�rt m�g megfizetsz �rul�! - Kiab�lta d�h�sen.
- Nem esk�dtem h�s�get.
- Pofa be! V�rj meg ha mersz �s rendezz�k az �gyet kettesben.
- Bocs, de ennyi plasztikai m�t�t ut�n egy�ltal�n nem tartalak vonz�nak. Csoda, hogy m�g nem est�l sz�t a sok szilikont�l. Am�gy-l�pett oda Hieihez, hogy megfogja a kez�t - m�r foglalt vagyok, s mint l�tod nem a n�kh�z vonz�dok.
- Idi�ta kurva! - �v�lt�tt d�h�ben.
- Most se lett�l vonz�bb. - Tanakodott, fenntartva gyerekes, bosszant� st�lus�t. - De ha gondolod, miut�n megszereztem �s biztons�gba helyeztem az �kk�vet, sz�vesen sz�tt�plek. �gy hallottam a szervkereskedelem vir�gzik, v�gre valami hasznod is lenne. Persze csak ha van meg benned valami term�szetes is. - A n� m�r remegett a d�ht�l, amit a l�ny fel� ir�ny�tott fegyvere remek�l t�kr�z�tt is. Ez �jabb rosszm�j� t�mad�st k�v�nt: - V�n pi�s! M�g vedelsz is? - Ki�ltott fel. Mindk�t oldalr�l szakadtak a r�h�g�st�l. L�v�s d�rd�lt, a goly�t Hiei f�kezte meg kardj�val. Nem tal�lt volna el senkit, de a d�mon m�r nagyon unatkozott. V�gre egy vesz�lyes k�ldet�s, de harcolni bezzeg nincs kivel! Ez roppantm�d zavarta, �gy hi�ny�rzet�t valamivel p�tolnia kellett.
- Menj elvon�ra! H�tha ut�na c�lozni is tudni fogsz. - Javasolta imik�nk a d�hroham sz�l�n �ll� n�nek, majd elindult a j�ratban. Kedvese mell�szeg�d�tt, a t�bbiek k�vett�k �ket.
- Meddig fog tartani a ny�lz�por? - K�rdezte Kurama.
- M�g �gy egy percig. - Felelte norm�lisra komolyodva. - Siethetn�nk kicsit. Ha ez az idegbeteg utol�r lef�raszthat, mellesleg ha hozza a form�j�t tuti, hogy beind�tja az alag�t „�nv�delmi rendszer�t” �s itt fulladunk meg mind. - Nem kellett k�tszer mondani. A l�nnyal az �len, megkezd�d�tt a fut�s.
-„Neked azt�n van dum�d.” - Sz�l�totta meg ment�lisan Kazu.
-„� nem olyan mint te. Annyi �rz�s van benne mint egy �sk�v�letben, csak a hi�s�g�t �s az eg�j�t zavarja amit mondtam. Neked viszont a lelkedet �s az �rz�seidet sebzik azok a besz�l�sok.”
-„Ebbe megint beletal�lt�l. De biztos vagy benne, hogy az a n� t�nyleg olyan amilyennek mondod?”
-„Ha nem lenne, visszafogtam volna magam.” - Csevely�k itt v�get �rt.
Fut�s k�zben Hiei is gondolataiba m�lyedt.:„Ahogy megmondtam. Nem mutat ki semmit, mintha mi sem t�rt�nt volna.”  Yusuke a l�tottakon t�prengett, azon amit Hiei mutatott neki. M�g mindig beleborzongott. Kuram�nak m�son j�rt az esze.:„T�nyleg olyan amilyennek a m�zeumn�l megismert�k. Nem mutat ki semmit, ahogy Hiei is megmondta. Bocs�natot k�ne k�rnem, de ez nem a legmegfelel�bb pillanat. Itt az alag�trendszerben azt hiszem nem is lesz olyan. Ehhez a besz�lget�shez m�s k�r�lm�nyek kellene. Majd ha ennek v�ge k�rek t�le egy tal�lkoz�t. Egyre kev�sb� ellenszenves �s egyre kev�sb� �rtem �t, de nem csak ez zavar. Tudni akarom ki ez. Rem�lem nem az a l�ny, akinek a b�lon elk�rtem a sz�m�t. �szint�n sz�lva a sr�coknak igazuk volt, � t�nyleg tetszik, de egyszer�en m�g csak sejt�sem sincs, hogy � vagy a bar�tn�je-e a tolvajunk, vagy esetleg olyasvalaki, aki nem volt Koenma list�j�n. Bosszant, hogy nem tudom. MEG�R�L�K!!!!!!!!!!!!!!!!”