A part fel� vett�k az ir�nyt, mik�zben a v�ros lassan esti f�nyekbe burkol�zott, n�m�n haladtunk �s valahogy bel�lem elt�nt az a cserfes kisl�ny, aki az ilyen s�t�k alkalm�val m�d felett �lvezte a m�sik figyelm�t.

- Gie eml�tette, hogy tegnap besz�ltetek - kezdte v�g�l �.

- Igen, felkeresett, �s egy k�v� mellett v�laszt kaptam t�le n�h�ny k�rd�semre, tiszt�z�dott p�r dolog.

- �n akartam, nekem kellett volna ezt elmondanom.

- Nem. Nem tartozol magyar�zattal, nem k�rhetlek sz�mon semmi�rt, hisz az ut�bbi id�ben igencsak vil�gosan kifejeztem, nem akartok t�led t�bbet, minthogy a sz�npadon a partnerem l�gy. R�ad�sul nem is egyszer.

- Akkor sem akartam, hogy ez az eg�sz �gy alakuljon.

- De �gy alakult, �s azt hiszem �gy a legjobb.

- Ezt te sem gondolhatod komolyan! - h�borodott fel.

- Leon - pillantottam r�. - Van valami, amit azt hiszem, tudnod kell, hogy meg�rts. �lj�nk le oda - mutattam egy ismer�s pad fel�, ahol azt�n helyet is foglaltunk. - Tudod - kezdtem b�tortalanul, de tudtam, hogy ha akkor nem tiszt�zzuk a dolgokat az t�nyleg v�gzetes lesz kett�nkre �s az igencsak ellehetetlenedett kapcsolatunkra n�zve -, nem ok n�lk�l borultam ki annyira a minap olyan hirtelen. Amit mondt�l, vagyis mondani akart�l, felszak�tott egy r�gi sebet. Nem hittem, hogy ennyi �v m�lt�val is ennyire fog f�jni, pedig azt hittem r�g belet�r�dtem, a helyzetembe - mik�zben besz�ltem a homokot piszk�ltam a l�bujjaimmal �s szemeimmel gondosan azokra a mozdulatokra f�kusz�ltam

- Nem �rtelek - n�zett �rtetlen�l r�m, l�ttam, mikor v�gre annyi er�t gy�jt�ttem, hogy feln�zzek r�. Hogy is �rthette volna?

- Elhiszem, de nem ok n�lk�l kertelek, nem olyan k�nny� err�l besz�lni. Nagyon neh�z kimondani, f�leg neked.

- B�rmi is legyen az... - fogta meg b�tor�t�an a kezem, de szinte azonnal el is engedte, ahogy az arc�ba v�gtam az igazs�got.

- Nem lehet gyerekem - mondtam ki gyorsan, hirtelen, hogy min�l hamarabb t�l legyek rajta. Csendben �lt�nk tov�bb, hagytam, hogy sz�pen �sszetegye az apr� kock�kat, �ssze�lljon el�tte a k�p, majd em�sszen. Nem s�rgettem, id� k�zben m�g az is felmer�lt bennem, hogy fel�ll �s egy sz� n�lk�l els�t�l. Hagytam volna, de nem tette.

- Ez... - suttogott maga el�, teljesen �ssze volt zavarodva. - Nem lehet - pr�b�lta hitegetni mag�t, mint ahogy egykor �n is.

- De. Sajnos �gy van. Az orvos vil�gosan megmondta, hogy ne is rem�nykedjek, att�l csak rosszabb lesz.

- Hogy mi? - n�zett ism�t r�m.

- �gy most ez egy kicsit kegyetlen�l hangzott, de a doktor nagyon kedves �s meg�rt� volt velem, hidd el.

- De, m�gis... - Tudtam mire k�v�ncsi, �gy megk�m�lve att�l, hogy k�rdeznie kelljen, folytattam.

- Egy rutin ellen�rz�s sor�n �szrevett valamit, ami ok�n p�r komolyabb vizsg�latra k�ld�tt. Amikor az eredm�nyek miatt mentem vissza pont olyan k�pet v�gott, mint amikor hal�lh�rt kell k�z�lni egy hozz�tartoz�val - nagyot s�hajtottam, kis sz�netet tartva. Felpillantottam r�, a h�nykol�d� vizet fix�rozta tekintet�vel. - Mindenre gondoltam, m�g az �t�letre v�rtam, de erre nem, �s minden lehet�s�g k�z�l ez volt a legrosszabb, amit k�z�lhetett akkor velem.

- Ez nem v�ltoztat semmin! - t�rt ki a csendb�l m�rgesen.

- T�vedsz Leon! Mindent megv�ltoztat!

- Szeretlek, �s ez az egyetlen l�nyeges dolog! M�g mindig nem �rted, hogy engem semmi m�s nem �rdekel!

- Leon - k�nnyeimmel k�szk�dtem, de nem hagyhattam, hogy l�ssa. - Azt hiszem, azon kevesek k�z� tartozom, akik elmondhatj�k magukr�l, hogy ismernek. - magam el� besz�ltem, de tudtam milyen a tekintete, �s hogyan v�ltozik, mik�zben meg�rti, mir�l is besz�lek. - Tudom, mennyire f�j, ha elvesztesz valakit, l�ttam mit tett veled Sophie hal�la. - Lassan folytattam, �s mikor a csal�d sz�hoz �rtem a mondand�mmal �reztem, ahogy megmerevedik az eg�sz teste. - Az a baba, az egyetlen, aki visszaadhat neked valamit, aminek a l�tez�s�r�l, �gy hiszem, m�r r�g letett�l. Az a sok szenved�s �s f�jdalom, egy igazi csal�dra van sz�ks�ged, mit �n... - csuklott el a hangom.

- Kis buta - h�zott mag�hoz �s gyeng�den karjaiba vont. Olyan szoros �s meleg volt az �lel�se. - Fogd m�r fel v�gre, hogy te vagy az egyetlen, akire sz�ks�gem van - suttogta, de pontosan �rtettem minden egyes sz�t, �s �reztem minden apr� sz�tag s�ly�t, mi sz�pen lassan a mellkasomra telepedett. Halk pityerg�sem egyre zaklatottabb� v�lt.

Az �jszaka k�zep�n felriadtam, mikor egy hatalmas vill�m cik�zott �t az �gen �rj�t� zajjal. A szoba, amiben �bredtem nem volt ismer�s hirtelen. El�sz�r az illat�t �reztem meg, ami mindent belepett, majd amikor mozgol�dni kezdtem meg�reztem a derekam k�z� fon�d� kart.

�vatosan �gyeskedtem magam a m�sik oldalamra, nehogy fel�bresszem, k�zben pedig pr�b�ltam �sszerakni, hogy ker�ltem oda. Eml�keztem, hogy a k�zeled� vihar miatt visszaindultunk, majd hogy nem engedett aut�ba �lni, �s v�g�l felj�ttem hozz�. Folytatni akarta a parton abbamaradt besz�lget�st, �s a nappaliban v�rtam, hogy visszat�rjen a konyh�b�l, az �g�rt te�val. Ut�na megszakadt a fonal. Lassan kisim�tottam egy tincset az arc�b�l, hogy legal�bb egy kicsit csod�lhassam p�ratlan, szinte m�r t�k�letes arcvon�sait. R�gen is szerettem figyelni �lm�ban, b�r nem sokszor volt r� lehet�s�ge. �bren szinte soha nem l�thattam azokat a gondtalanul b�k�s von�sokat.

- Szeretlek - halkan suttogtam, szinte ki se mondtam.

- Tudom - suttogta hasonl� hanger�vel. Mikor lassan el�bukkantak s�r� pill�i rejtek�b�l ez�st�sen csillog� �riszei, egy kiss� d�bbent tekintettel tal�lta szembe mag�t.

- Nem akartalak fel�breszteni.

- Csak csendben le akart�l l�pni - h�zott k�zelebb mag�hoz.

- Megfordult a fejemben - vallottam be �szint�n.

- Hogy aludhatn�k �gy melletted nyugodtan - s�hajtott kiss� sz�npadiasan. - Sora - hangja meggy�t�rten hangzott, amivel akaratlanul is bel�m mart. - Meddig akarod m�g ezt csin�lni?

- Nem vagyok k�pes r�, nem hiszem...

- Kezdek belef�radni - m�g szorosabban h�zott mag�hoz -, nem akarlak elengedni, ne tedd ezt velem.

- Leon - f�rtam fejem a v�llg�dr�be, mint aki el akar b�jni. - Nem tudom, t�nyleg nem tudom - motyogtam miel�tt ism�t elnyomott az �lom.

A bor�s fellegek m�g mindig s�r�n fedt�k az eget �bred�sem kor. Leon nem volt mellettem, de motoszk�l�st hallottam a f�rd� fel�l. Megnyugtatott a tudat, hogy ott van t�lem p�r l�p�snyire. A t�sk�m fel�l halk zajt v�ltem felfedezni. A telefonom volt az, �s amikor felvettem a vonal t�ls� v�g�n a kiss� d�h�s Marco kezdett ord�tozni velem. Csak agg�dott, hogy valami bajom esett az esti viharba, az�rt nem mentem haza az este. Pr�b�ltam megnyugtatni, hogy j�l vagyok, �s mikor k�z�ltem, hogy m�g Leonn�l vagyok elhallgatott. M�g p�r sz�t v�ltottunk, majd letette. Az alv�s sor�n kis� �sszegy�rt ruh�t kezdtem igazgatni magamon, majd a szememmel a szob�t kezdtem vizsg�lni. A tekintetem az �jjeliszekr�nyen akadt meg, mikor Giselle egyik mondata kezdett visszhangzani a fejemben. T�lzottan hajtott a k�v�ncsis�g. �vatosan kih�ztam a kis fi�kot �s minden pont �gy volt ott, mint ahogy azt lefestette nekem. Egy p�rizsi k�p r�lunk �s egy kis fekete doboz. Nagyot nyeltem, hezit�ltam, de v�g�l nem ny�ltam hozz� csak meredten b�multam magam el�. Mikor kiny�lt a f�rd� ajtaja, azonnal odakaptam a tekintetem. Egy t�r�lk�z� volt rajta semmi t�bb, de ez nem terelte el annyira a figyelmem, hogy ne vegyem �szre a d�h�sen felvillan� szemeit.

- Szint�n Gie? - hangja g�nyosan csengett. Visszafordultam �s �jra a k�pet �s rajta nyugv� dobozk�t kezdtem el figyelni. - Ha meg akarod n�zni, csak nyugodtan - �lt le mell�m.

- Mikor? Mi�ta? - n�ztem r� a v�llam felett.

- P�rizsban voltunk, az egyik este a foly�parton s�t�ltunk. Akkor gondoltam erre el�sz�r.

- Akkor k�sz�lt a k�p - �llap�tottam meg, mire enyhe b�lint�ssal felelt.

- Miut�n visszat�rt�nk kicsit megr�m�ltem, hogy mi j�r a fejemben, de egyre t�bbsz�r gondoltam r�, egyre biztosabb lettem benne, hogy ezt akarom. Az els� premiered ut�n akartam odaadni, de te olyan zavarodott volt�l, ami visszakoz�sra k�sztetett. Hidd el ezerszer megb�ntam m�r, hogy nem tettem meg akkor. Miut�n elmondtad, hogy kapt�l egy aj�nlatot, lemondtam r�la, hogy megteszem. Nem akartam, hogy azt hidd, az�rt teszem, hogy itt maradj.

- Ha akkor megteszed... - suttogtam �s f�lig fel� fordulva l�ttam, ahogy a dobozk�val babr�l. - Gondolkoznom sem kellett volna a v�laszon, egy pillanat alatt felejtettem volna el New Yorkot, �s most nem itt tartan�nk - felkacagtam �s megr�ztam a fejem. - Mi �rtelme van ennek az eg�sznek? - k�rdeztem keser�en.

- Felejts el mindent - sz�lalt meg hosszas hallgat�s ut�n. - Ne foglalkozz semmivel, ne gondolkozz, csak arra gondolj, amit most �rzel. Mondd azt, hogy hozz�m j�ssz �s, hogy...

- Rendben - v�gtam r�, amivel magamat jobban megleptem, mint �t. Nem �rtettem magam, �ssze voltam zavarodva, de a v�lasz olyan egyszer�en cs�szott ki. Hossz� m�sodpercekre eln�multunk, egym�s tekintet�t f�rk�szve. Teljesen szembe fordultunk id�k�zben egym�ssal. - Hozz�d megyek, ha megk�red a kezem - t�rtem mega csendes kis j�t�kot. Kinyitotta a dobozt �s kivette bel�le az apr� �kszert.

- Sora - egyik kez�vel a kezemet fogta, m�g a m�sikkal a gy�r�t tartotta el�ttem. Soha, soha az �letben az el�tt nem l�ttam annyira komolynak a tekintet�t. - Leszel a feles�gem? - a szemeibe k�ts�gek �ltek, de nem mag�ban, hanem a v�laszomban k�telkedett, m�g az elhangzottak ut�n is. El�sz�r csak b�lintottam, majd halkan kimondtam egy igent. A gy�r� t�k�letesen illett az ujjamra.

- �r�lt - mosolyogtam, halkan felkacagva h�z�dtam k�zelebb hozz�, �s � ezen felb�torodva egy pillanat alatt maga al� gy�rt. Fullaszt� volt a cs�kja, a h�v, ami bel�le �radt azonnal �tj�rta minden porcik�mat. Mintha telefoncs�rg�st hallottam volna, de a k�lvil�g egyre jobban tompult k�r�l�tt�nk. Giselle l�pett be a szob�ba.

- Leon! Kalos h�vott, hogy m�r bent... - a tork�n akadt a sz�, amit megl�tott minket. - Azt hittem egyed�l vagy - h�zta vissza maga el�tt az ajt�t -, ne haragudjatok.

Alig f�l �ra m�lva m�r a sz�npadon �lltunk, hogy dr�ga f�n�k�nk �t�letet mondjon produkci�nk felett.

--- --- ---

- V�rj! Ezt most nem teljesen �rtem - szak�tja f�lbe Sor�t a sz�ke haj� l�ny.

- Ha nem szak�tan�l folyton f�lbe, m�r r�g v�gezt�nk volna, �s mindent �rten�l. De mivel tudom, �gysem �llod meg - cs�v�lja meg a fej�t -, v�laszolok a k�rd�sedre, ha te is elmondod v�re, mivel r�m�tett meg ennyire.

- J� - h�zza el a sz�j�t a l�ny. - Sz�val azt mondtad, hogy nem lehet gyereked. - Sora b�lint. - De m�gis itt van Sophie �s Aaron. Amikor visszaj�ttem a sz�npadhoz Sophie m�r nagyobb volt, de eml�kszem arra, amikor a kis Aaron v�rtad. - Sora ism�telten csak b�lint. - Ezek szerint Sophie... - kezd Hannah fej�ben �ssze�llni a k�p sz�pen.

- Pontosan, Sophie nem az �n l�nyom. Saj�tomk�nt szeretem, nevelem �s abban a pillanatban elb�v�lt, hogy el�sz�r a karjaimban tartottam, de nem �n adtam neki �let. Aaron - sz�les mosoly �lt ki az arc�ra -, �rte igaz�n meg kellet k�zdeni. A m�sf�l �vi pr�b�lkoz�s, a csal�d�sok, semmi volt ahhoz k�pes, mint amikor kider�lt, hogy v�gre siker�lt �s az orvos szigor� �gynyugalmat javasolt. Tudtam mire v�llalkoztam m�r a legelej�n, �s hogy nem lesz egyszer�, de az hogy � is itt van nek�nk, mindent meg�rt.

- Az arcod, mindig olyan m�s, ha r�luk besz�lsz, olyan f�ld�nt�li boldogs�got sug�roz, hasonl�, mint amikor Leonnal vagy, vagy r�la besz�lsz, de m�gis m�s.

- Neked is van egy ilyen arcod, amikor � j�r a fejedben.

- T�nyleg? - n�z csod�lkozva a n�met l�ny.

- Igen. Most viszont te j�ssz, hogy kib�kd, mi b�nt, m�r napok �ta.