A d�szes nagyterem t�mve volt emberekkel. A d�szek meglep� m�don �zl�sesen foglalt�k el kiszabott hely�ket, hamis f�nybe burkolva az �rm�nys�gt�l torzult arcukat �larcuk m�g� rejt� idegeneket. Mennyi b�j �s elegancia k�pes meglapulni egy velej�t�l romlott emberben is, hogy megt�vesszen maga k�r�l mindenkit. Ahogy egyre beljebb mer�szkedett a t�megben, karj�t Gr�gory-�be karolva, furcsa �rz�s fogta el... Deja vu... ahogy itt mondani szok�s. Mintha egyszer �t�lte volna... de nem... ezt biztosan tudta, hogy m�r �t�lte. Csak m�s id�ben, m�s emberek k�z�tt. M�g �l�nken �lt benne a kar�csony este, a m�ra m�r lebontott fa illata... a megter�tett asztalok... a kellemes besz�lget�sek... a l�nyk�r�s. Azt�n megj�tt �. Ez a f�rfi berontott hozz�juk �s minden jog n�lk�l rendelkezik az �let�k felett. Szemeit �sszeh�zta �s t�zzel n�zett fel r�, aki cseppet sem eml�keztette �t Leon-ra vagy Sophie-ra. Csak egy hazug ember volt, aki mindent k�pes fel�getni maga k�r�l, ha az akarat�r�l van sz�. A terem k�zep�n hirtelen meg�lltak �s a vend�gek fel� fordultak. Sora nem sz�lt, m�g csak meg sem rezzent. Ahogy v�gigm�rte az ismeretlen arcokat, kiss� elborzadt. Egyed�l volt... teljesen egyed�l. K�pzelete bolondot j�tszott vele, mikor k�rvonalaz�dni kezdett el�tte Dante, Yuri, Layla vagy a csel�dei �r�mteli arca. De a legnagyobb gaztett �nmaga ellen, egy l�tom�s Leon-r�l. T�k�letes k�p, melyet �riz r�la. Elegancia, tart�s, kifinomults�g �s nemesi von�sok. Cs�b�t� volt �s ellen�llhatatlan. �lvezte, hogy senki sem l�tja �t �s apr� cs�nyeket k�vetett el, hogy felvid�tsa kedves�t. Azt�n az im�dott f�rfi elszomorodott, mikor Sora-ra �s testv�r�re n�zett, lehajtotta a fej�t �s megfordult. L�thatatlan mivolta m�g ink�bb a semmibe veszett. Sora megr�m�lt. �szrev�tlen�l szor�tott kiss� Gr�gory karj�n �s hatalmas szokny�ja alatt �szrev�tlen l�p�st tett maga el�, szabad kez�t pedig kiss� felemelte, mintha el akarn� �rni. Partnere magason fesz�l� szem�ld�kkel �s k�rd� tekintettel n�zett le r�. L�tszott rajta, hogy furcs�llja a dolgot �s egy�ltal�n nincs �ny�re ez a fajta viselked�s. Sora f�jt egyet �s kih�zta mag�t, visszav�ve gyenges�g�re f�lelmetesen perzsel� �larc�t. A termet halk zene lengte be, majd Gr�gory k�z�pre vezette �t �s lass� forg�sba, t�ncba kezdet... Egy kering� az �rd�ggel... Ahogy mindent kiz�rt maga k�r�l �s csak a f�rfi tekintet�t leste, egyre nagyobb elhat�roz�sra jutott. Az �ket k�r�lvev� n�k �s f�rfiak �sszes�gtak m�g�tt�k �s olykor �les kacajba fojtott�k besz�lget�s�ket. Mintha egy buja lakom�n lenn�nek a v�rfarkasok k�z�tt. A forg�sok �s lass� l�p�sek k�z�tt, Sora szeme kisiklott n�z�ikre. Az alakok �sszefolytak a szeme el�tt �s komor, s�t�t foltokat alkottak m�ly fest�s� ruh�ik. A lankad�sa azonban egy pillanatra felhagyott. Egy �jk�k szemp�r, csinos arc �s fekete haj... megriadt �s ezt partnere is �szrevette. A t�meg m�g�tt elsuhan� n� ahogy felt�nt, �gy veszett nyoma.

- K�ptelens�g... – nyugtatta mag�t a l�ny �s �jra felelevenedett el�tte egy hideg t�li reggel, mely katasztr�f�ba fordult.

Sir Anthony Battlefield sosem ismert j�s�got vagy er�nyt. Mindig is er�vel szerezte meg mag�nak azt, amit �pp k�v�nni �hajtott. T�k�letes partnerre lelt May Wong t�rsas�g�ban, aki megt�rt sz�v�nek rabjak�nt tett meggondolatlan dolgokat. �m mindketten elnyert�k b�ntet�s�ket. Anthony meghalt, May pedig... May... May... mi lett vele? R�la az�ta nem hallottak semmit? Beb�rt�n�zt�k? Elfogt�k egy�ltal�n? Sora sz�v�be t�rk�nt hatott a felismer�s �s az im�nti k�ptelens�g valahogy egyre val�sz�n�bbnek t�nt. A zene elhalkult, mindketten illedelmesen meghajoltak, majd elv�ltak �tjaik. Gr�gory belevetette mag�t bar�tjai, �zletfelei, �s tal�n cinkost�rsai k�r�be. Sora odat�molygott egy fotelhez �s ment��v�be s�llyedt. Egy pinc�r italokat szolg�lt fel, melyek k�z�tt pezsg�, de krist�lytiszta v�z is helyet kapott. Kez�t a karf�ra t�masztotta �s a f�ldre meredt, mikor valaki megsz�l�totta.

- Egy italt, h�lgyem? – sz�lt egy kedves f�rfihang, majd lehajolt hozz�.

Ora tudta, hogy ismer�s sz�m�ra valahonnan, ez�rt hirtelen kapta fel tekintet�t �s csillant fel a szeme a felismer�st�l. R�gi bar�tja �s egykori alkalmazotti t�rsa �llt el�tte teljes d�szben, Ken Robins.

- Ken? – s�gta. – Mit keresel te itt?
- Nyugodjon meg, Sora kisasszony! Mind itt vagyunk �s vigy�zunk mag�ra! – nyomott a l�ny kez�be egy v�zzel teli krist�lypoharat.
- Ezt... hogy �rted? – rebegte �s a t�rsas�got figyelt�k.
- L�tja az ajt�ban fesz�l� f�rfit? – b�k�tt a fej�vel. – M�g Jerry is besz�llt a buliba! – nevetett.
- Milyen buli? – pislogott.
- Akarom mondani... egy�tt m�k�dik vel�nk. – jav�totta ki mag�t �s �r�mmel l�tta, hogy a l�ny mosolyog.
- Mond! Kik vannak m�g itt? – marasztalta az �pp menni k�sz�l� fi�t.
- A l�nyok a konyh�ban seg�dkeznek! A gazd�ink pedig k�s�bb csatlakoznak.
- Na �s... Leon? – k�rdezte leszegett fejjel, �s ahogy nem kapott v�laszt, siet�sen hozz�tette. – Vagy Sophie?
- A kisasszony is Yuri �rral �rkezik. – vigasztalta �t laza mosollyal, majd t�vozott.
- Mindenki itt van... csak � nincs. V�g�l is meg�rtem a helyzet�t... hiszen... m�r nincs semmi... ami idek�tn�...

A fotel most t�l k�nyelmetlennek bizonyult abban a tudatban, hogy bar�tai alig p�r szob�val arr�bb seg�tenek a konyh�ban �s t�mogatj�k �t a jelenl�t�kkel. Kitolta mag�t a sz�kb�l �s elindult. Az emberek mind k�rd�en tekintettek v�gig rajta, de semmivel sem t�r�d�tt. Csak t�rte mag�nak az utat, m�g valaki vissza nem tartotta. Egy kar szorult az �v�re, de nem volt kegyetlen, vagy jeges, mint Gr�gory-�. Egy r�gr�l ismert, finom tapint�s, melyet csak nem r�g�ta �rezhet �jra. F�l�nken fordult maga m�g� �s amint felismerte feltart�j�t, azonnal a kit�rt karjaiba rohant. Dante volt az... az � dr�ga b�tyja, aki most f�nysug�r volt a mocsokban, melyben els�llyedni l�tszott. Mindenki arra kapta a fej�t �s ut�na sut�n Gr�gory-ra n�ztek, aki mindenkivel megnyugodva tudatta, hogy a f�rfi csup�n egy csal�dtag, semmi t�bb.

- Minden rendben? – vonultak az el�csarnok kellemes csendj�be.
- K�sz�n�m, igen. – felelte halkan a l�ny �s le�ltette maga mell� a f�rfit egy hossz� kanap�ra.
- M�g mindig a markodban tart? – b�kte ki.
- M�r nem... legal�bbis azt hiszem... – ford�totta el a tekintet�t, hogy ne mutatkozzon k�nnyes arccal.
- Akkor mi�rt vagy m�g mindig itt? – k�rdezte kiss� inger�lten, de �gyelve, hogy ne okozzanak nagy felt�n�st.
- Nyugodj meg... – tette kez�t a mark�nt k�zfejre. – M�r nem tart sok�ig... – mosolygott, cs�kot lehelt a f�rfi homlok�ra �s visszament a t�rsas�gba, mag�ra hagyva �t.

Dante kiss� mag�ba zuhant, de a sz�ve �r�lt, hogy v�gre megszabadulhat im�dott h�ga a rabs�gb�l. Egy rabs�g, melyet m�r szinte sorsk�nt m�rt r� a sors. Mintha ez lenne a v�gzete, hi�ba is akarna kit�rni. Egyik kalitk�b�l a m�sikba rep�l, �s senki sincs, aki kinyitn� a kicsiny ajt�t. A bej�rati ajt� hirtelen t�rult ki �s engedett betekint�st n�gy embernek. A f�rfi a kanap�r�l hirtelen felpattant �s hozz�juk igyekezett. A h�lgyek el�tt meghajolt, k�zfejet cs�kolt, az urakat pedig bar�ti �lel�sben �dv�z�lte. Nem sz�ltak, csak n�zt�k egym�st, de mind szem�ben ugyanaz a letisztult v�gy uralkodott a v�g bek�vetkezt��rt. Egym�st k�vetve siettek be a t�rsas�ghoz �s �rkez�s�k term�szetesen nagy felt�n�st keltett. De mind k�z�l csup�n ketten, azok k�z�l is csak egy f�rfi kil�te volt nemk�v�natos. Sora is �rezte a fesz�lts�get, ez�rt kiss� odafordult az �rkez�kh�z. A kez�ben nyugv�, csillog� poh�r hangos dallam �s ezer f�ny k�s�ret�ben hullott ezer darabra, szil�nkjaival �kes�tve a lehangol� termet. Az emberek kett� v�ltak �s utat engedtek nekik Sora fel�, aki az �jul�s sz�l�n ing�zott. Layla... Yuri... Sophie... �s... Leon. Annyi k�rd�s cik�zott �t a fej�ben, de egyet sem tehetett fel, mert minden b�tors�ga elsz�llt �s megadta mag�t egy d�monnak, aki majd egy f�ny�v t�vols�g�b�l k�pes volt a hatalm�ba ker�teni. Gr�gory azonnal felismerte a helyzetet �s cselekedett. Azonnal Sora m�g�tt termett �s halkan a f�l�be s�gott valamit, amit�l a l�ny kiss� elh�z�dott �s megl�gyult von�sai megfesz�lve meredtek a f�rfira. Ajk�n lusta mosoly h�z�dott �s Gr�gory ut�n ment, ahogy az elindult a terem v�g�ben l�v�, kicsiny ajt� fel�. Leon azonnal ut�nuk indult volna, de bar�tja, Yuri visszafogta �t.

- Csillapodj, bar�tom! – sz�lt hozz� halkan. – Tud � mag�ra vigy�zni! – a kijelent�st egy er�ltetett b�lint�s k�vetett. – Mellesleg... – folytatta. – Egy sereg m�sik ember is van itt, akinek nem tetszik a t�rsas�god! – veregette meg a v�ll�t, �s egy kis j�kedvet csalt arc�ra.

Layla hasa m�r lassan g�mb�ly�d�tt. Karcs� termet�n hamar megmutatkozott a gyermek�ld�s, melyet egy aranyos, m�lyk�k ruh�val pr�b�lt pal�stolni, aminek hasi r�sz�n�l fekete f�z� volt, persze ez nem szor�totta �ssze t�r�keny alkat�t. Ek�zben egy kis, mindent�l elz�rt szob�ban, egy n� ny�lt el k�nyelmes sz�k�ben, mik�zben egy f�rfi fel s al� j�rk�lt el�tte, kez�ben egy poh�r itallal. A kem�ny talp� cip� kopog�s�n k�v�l semmi sem t�rte meg a szoba �temes csendj�t. A hallgat�st a f�rfi t�rte meg.

- Mit fog most tenni? – k�rdezte nevetve.
- Ugyan, mit is tehetn�k? Hiszen csak a bar�taim jelentek meg, persze �k t�k�letes ellenszenvet v�ltanak ki �nb�l, ugyeb�r!?
- J�tszadozni t�mad kedve a nagyra becs�lt hercegn�nek? – indult meg fel� �s k�t karj�t a karf�ra t�masztotta, arc�t pedig k�zvetlen�l Sora-� el� tolta.
- Mi t�rt�nt? Csak nem megingott az a sokat hangoztatott magabiztoss�ga? – hencegett a l�ny.
- Majd megl�tjuk, ki t�rik meg hamarabb! – hajolt hozz� k�zel �s er�szakkal pr�b�lta megcs�kolni, melynek eredm�nyek�nt a l�ny egy er�s pofonnal jutalmazta, majd d�h�sen pattant ki sz�k�b�l.
- Ne mer�szeljen egy ujjal se hozz�m ny�lni! – kiab�lta, mire mindenki felkapta a fej�t a nappaliban.
- Mire ez a hevess�g? Majd a hitvesi �gyban kamatoztassa a szenved�ly�t, h�lgyem! – kacagott �s �jabb italt t�lt�tt mag�nak.

Sora szemei t�zben �gtek. Egy �gyban vele? Ezzel a f�rfival, akit mindenn�l �s mindenkin�l jobban gy�l�lt? Soha! Ink�bb veszi el saj�t kez�leg a saj�t �let�t, mely ugyan Isten aj�nd�ka, de az � tulajdona. Csak � rendelkezhet felette. A t�rsas�g lassan, szinte �szrev�tlen�l araszolt egyre k�zelebb az ajt�hoz �s pr�b�ltak hallgat�zni, pletyk�kat gy�rtani a bent t�rt�ntekkel kapcsolatban. Leon-t majd sz�tfesz�tette a d�h, hiszen t�k�letesen hallott�k �s �rtett�k a haraggal form�lt szavakat Sora sz�j�b�l. A l�ny d�nt�tt... itt az id�. Kez�t lassan cs�sztatta �v�hez � csemp�szte ki onnan az �vegcs�t. Egy szir�n l�pteivel indult meg a kicsiny italpulthoz �s k�t poharat t�lt�tt ki. Az egyiket azonban k�l�n�s m�don �zes�tette... levendulaolajjal. A vir�g, melynek illata t�bb kontinensen �t�vel� hagyom�nyokat hordoz. Ki hinn�, hogy a bel�le nyert, finom olaj, nagyobb mennyis�gben altat� hat�s�... s�t... a legnagyobb mennyis�g ak�r �r�k �lomba ringat. Az �vegcse felnyit�sakor r�gt�n terjengni kezdett a szob�ban az �des �m t�m�r illat, ez�rt gyorsan kellett cselekednie. Az eg�sz �vegcse tartalm�t elnyelette a mar� szesszel �s k�t kez�be vette. Gr�gory csak most figyelt fel a l�nyra �s pillantotta meg kez�ben a k�t poharat. A l�ny a f�lelemt�l �s zavarodotts�gt�l m�r azt sem tudta igaz�n, melyik poh�r hordozza mag�ban az �des �s gyors hal�lt, �s melyik a keser�, de �ltet� alkoholt. Kiss� megremegve l�pett a f�rfihez �s nyomta a kez�be mind a k�t poharat, majd kifel� indult a szob�b�l.

- Most meg hov� megy? – d�r�gte.
- Oly sok� voltunk m�r t�vol, f�l�, a vend�gek fele m�r unatkozik! – s�gta �s kinyitotta az ajt�t, mely m�g�tt szokatlanul nagy volt a t�meg.

A l�ny tekintete tal�lkozott a bar�tai�val... a pinc�rekk�nt seg�dkez� szolg�l��kkal... a b�ty��val... Sophie-�val... �s Leon-�val is. Mindben k�rd�sek halmoz�dtak fel �s egyt�l egyig b�k�sek voltak. M�r-m�r belepirult, amikor tekintete a szerelm��vel �sszefon�dott �s elemi v�gy, felfokozott izgalom csat�zott az holdez�st tekintetben. Olyan h�vogat�, oly cs�b�t� volt, de m�g dolga volt. A terem k�zep�re s�t�lt �s maga mell� h�vta Gr�gory-t, akinek keze m�g mindig �rizte az italokat, majd mag�hoz vette a sz�t.

- Szeretn�m megk�sz�nni mindenkinek azt, hogy elf�radt ide �s megtisztelt a jelenl�t�vel. Ments�gemre legyen sz�lva, hogy az, hogy �n�k k�z�l szinte senkit sem ismerek, csup�n Gr�gory Oswawld felel�ss�ge, mert ezt az est�t � szervezte. Bizony�ra vannak �n�k k�z�tt sz�lh�mosok... erk�lcstelen senkik �s megkock�ztatom, hogy m�g gyilkosok is. – mondta k�nnyed�n, de a t�meg mozgol�dni kezdett az arc�tlans�gra. – M�gis egy k�sz�nt�t k�v�nok mondani �n�knek, �n�kre. K�rem, ny�jtson �t nekem egy poharat, uram! – remegte.

Ezek a szavak jelenthett�k sz�m�ra az �letet �s a hal�lt. Unta m�r, hogy a Sors �r�k j�t�kszere maradt �s semmit sem adott neki olcs�n. Ezzel a tettel, m�r senki sem mondhatta, hogy Sora akarta megm�rgezni a f�rfit, mivel az aj�t kez�leg adott italt a kez�be. �m ha a sors keze, mely most �sszeforrt a s�t�n�val, valamilyen okn�l fogva �gy hat�roz, hogy ennek a hercegn�nek nincs marad�sa az �l�k k�z�tt, �gy elfogadja �s t�vozik, legyen az b�rmilyen f�jdalmas is. A f�rfi �tny�jtott neki egy poharat, melyre most �gy meredt r� tekintet�vel, mintha t�rt lebegtetn�nek a sz�ve f�l�tt. A furcsa jelenet csak Dante elm�j�ben kezdett k�rvonalaz�dni. A l�ny olyan f�lelemmel �s reszket� k�zzel fogadta el az italt, mintha a saj�t hal�l�t adt�k volna a kez�be. A szeme el�tt folyton csak azaz �rthetetlen jelenet zajlott le, amit az el�csarnokban folytattak. Az akkori �rtelmetlennek t�n� besz�d a k�zelg� v�ghez most �rtelmet nyert. Nem is ak�r milyet.

- Az ital... – s�gta maga el�, mire a k�r�l�tte l�v� bar�tok mind felfigyeltek.
- Mir�l besz�lsz? – k�rdezte Layla.
- �h, azaz eszement h�gom! – csapott a fej�re. – Valamit tett az italokba!
- Micsoda! – h�k�lt h�tra Leon.
- Az �rkez�setek el�tt besz�lt nekem arr�l, hogy hamarosan v�ge lesz ennek az eg�sz hist�ri�nak. Hogy � maga vet v�get neki. – hadarta.
- �s mi�rt pont az italok? – pr�b�lta �sszerakni a k�pet Yuri.
- Nem tudom! Csak azt l�tom, hogy hal�ls�padt m�r csak a gondolatt�l is, hogy igyon bel�le! – mutatott fel�j�k.
- Nem! Az nem lehet! – vette �szre Leon is, �s veszett mozdulatokkal pr�b�lt utat t�rni mag�nak Sora-�k fel�.

Olyan volt, mint egy lass�tott felv�tel. Annyira el akarta �rni �t, legal�bb a szavaival, de a l�nynak m�r nem l�tezett vissza�t. Lassan emelte az ajkaihoz az italt �s d�nt�tte meg kiss� a poharat, �m Gr�gory meg sem mozdult, ez�rt v�rt egy kicsit. �gy n�zett r�, mintha mindent tudna. Mintha mindent kiolvasott volna a szemeib�l, melyb�l rem�ny �s �lni akar�s egyar�nt kisz�kkent. Azt�n a f�rfi b�lintott egyet �s gyorsan felhajtotta az italt, akit �gy Sora k�vetett. Leon nem �rt oda... elk�sett... minden megtett m�ter fel�rt sz�m�ra egy vil�g k�r�li �ttal. L�tta kedves�n, hogy iszony� f�lelem lesz rajta �rr�, ahogy �rzi mag�ban sz�t�radni az italt. A fej�t h�trahajtotta �s v�rt. Csak egy valami zakatolt folyamatosan a fej�ben, egy�tt l�ktetve a sz�v�vel...




Vagy �n... vagy �... vagy �n... vagy �... vagy... �n.... vagy... �... vagy...