Elborult az �g. A hold egyetlen sugara sem volt a seg�ts�g�kre. A vastag t�rzs� f�k k�z�tt v�rfagyaszt�an s�v�tett kereszt�l a sz�l �s riogatott mindenkit, aki az �tj�ban �llt. Az erd� sz�l�n elh�z�d� hossz� f�ldutat k�t kocsi vesztegl�se z�rta el. Ahogy az er�s sz�l nekicsap�dott az elhagyott hint� kit�rva felejtett ajtaj�nak, az szinte kiszakadt a hely�r�l a term�szet erej�t�l. A lovak idegesen kapart�k pat�juk alatt a kem�ny f�ldet, mely minden egyes dobbant�sukkor hatalmas porfelh�t kavart maguk k�r�l. Egy id�s�d� kocsis pr�b�lta nyugtatni r�m�lt, ideges h�tasait, de �k �reztek valamit. Balj�s �rnyakat �s egy k�l�n�s szagot… a v�r szag�t. Az �llatok m�r nem sok�ig voltak k�pesek elviselni ezt a jellegzetes, rettenetes jelent�st mag�val hordoz� illatot. Az egyik cs�d�r megbokrosodva �gaskodott fel hely�n �s szelte �t a csendet �les nyer�t�s�vel. A m�sik kocsib�l gyorsan odaszaladt egy ugyancsak kocsis kin�zet� alak �s seg�tett az id�s f�rfinek kord�ban tartani az indulatokat. Amint a p�r�k kiss� lecsillapodtak, �les n�i sikoly r�zta meg az erd� csendj�t. A n� a hint� k�toldali padja k�z�tt fek�dt a h�t�n �s er�sen markolta a padok finom k�rpitj�t ujjaival, melyek elfeh�redtek a szor�t�st�l �s kih�ltek a k�s� esti hidegt�l. Egy f�rfi emelkedett be hozz� az utast�rbe, meglepve a szenved� n�t.

- Mit keres maga itt? – k�rdezte k�njai k�zepette.
- Csak szerettem volna hazamenni, de valami el�llta az utamat! – vonta fel a szem�ld�k�t a k�rd�st hallva.
- Sajn�lom… - s�gta �s �jabb f�jdalmak t�rtek r�.

A n� elengedte t�masz�t �s has�ra cs�sztatta remeg� kez�t. Orgona haja izzadts�gt�l tapadt arc�ra �s ter�lt sz�t maga alatt. �llapotos volt… eg�szen eddig az est�ig. Ki�lt�sa m�r szinte felf�t�tte az �rkez� ez�sthaj� h�res hidegv�r�t, mely lassan kezdi el�nteni a fej�t. De nem. Most nem eshet k�ts�gbe. Ismerte a l�nyt, h�t persze, hogy ismerte. Maga Sora Naegino szorul az � seg�ts�g�re… pont az �v�re. A l�ny, szenved�ssel �s k�nnyel teli arca �jabb eml�keket �bresztett benne �s hasogatni kezdett a feje, amit m�r alig �llhatott. �sszeszor�totta szemeit �s fej�t k�t tenyere k�z� fogva h�tr�lt ki a kabinb�l, mert f�l� volt, f�jdalm�ban m�g r�esne az am�gy is szenved� n�re, aki most k�ts�gbeesetten �s f�ltve figyelte �t. M�gis mi�rt agg�dik �rte? �rte, aki csak szenved�st �s borzalmakat okozott neki r�gen is �s most is. Most tal�n a legnagyobbat. Addig h�tr�lt, m�g h�t�t egy fat�rzsnek nem vethette �s nem �rezte biztosnak saj�t tart�s�t. A pokolba is! Hiszen ak�rh�nyszor k�zeledik hozz�, mindig ez t�rt�nik! Egy �jabb f�jdalmas ki�lt�s fel�bresztette �t pillanatnyi r�vetegs�g�b�l �s visszaigyekezett a l�nyhoz.

- Minden… rendben? – lihegte Sora.
- Hihetetlen. M�g ilyen �llapotban is csak m�ssal t�r�dik. – gondolta Leon �s sz�tlanul biccentett.
- Azt hiszem, hamarosan megsz�letik a baba. – szor�totta �ssze tagjait g�rcs�sen �s mosolyogni pr�b�lt.
- Majd �n seg�tek vil�gra hozni. – jelentette ki felel�tlen�l.
- Micsoda? – fakadt ki a l�ny, de vit�ra m�r nem volt id�.
- K�rem, pr�b�ljon �sszpontos�tani a saj�t �llapot�ra! – nyugtatta a l�nyt �s megfogta a kez�t. – Azt nem mondhatom, hogy �rtek az eff�le helyzetek kezel�s�hez, de abban biztos lehet, hogy �n mellett maradok. – n�zett egyenesen a l�ny csillog� szemeibe. – Ez sem lehet nehezebb egy v�llalat v�ls�gb�l val� kiemel�s�n�l! – viccel�d�tt �s �gy t�nik, Sora-t is siker�lt kiss� megnyugtatnia.
- F�rfiak… - legyintett fel� �s a pillanatnyi j�kedvnek �jabb f�jdalom vetett v�get.
- Figyeljen! A legfontosabb, amit ilyenkor egy profi vezet� tesz az, hogy megnyugszik. Legyen b�rmekkora is a riadalom, � megpr�b�l higgadt maradni, m�lyeket l�legezni �s maga el�tt elk�pzelni, hogy fogja kezelni a helyzetet. – �s Sora engedelmesen pr�b�lta rendezni l�gz�s�t. – Most pedig koncentr�lj. Ha �rzed, hogy egyre fojtogat�bb a helyzet…
- Fojtogat�bb? – nevetett a l�ny az ostoba kijelent�sen.
- Rendben-rendben! Az �n helyzet�ben… amikor f�jdalmat �rez, akkor ne pr�b�ljon ellen�llni, vagy halogatni a k�sleltethetetlent! V�gjon el�be! – lelkesedett fel a f�rfi.
- Tess�k? – viaskodott mag�val Sora.
- Nyomjon! – helyesb�tette el�bbi mondatait �s furcsa m�d, Sora engedelmesen k�vette a tan�csokat.

Hosszas �s f�jdalmas perceken vannak t�l. Mindketten f�radtan, pihegve figyeltek egy, a f�rfi kab�tj�ba bugyol�lt angyalk�t. Haja h�feh�r volt, tekintete melegs�get �rasztott �s ugyanolyan barna volt, mint az �desanyj��. Sora f�radtan tartotta karj�n a gyermek�t, de �rezte, valami baj van vele. Egyre nehezebbnek �rezte a cs�pps�get �s alig tudta nyitva tartani a szem�t. F�jdalmasan tekintett a mellette megbabon�zva �l� Leon-ra, aki viszont le sem vette tekintet�t a le�nyr�l.

- Igaz�n csod�latos l�nya sz�letett, h�lgyem! – dics�rte a kicsit �s �desanyj�t a f�rfi.

Sora mosolyt er�ltetett az arc�ra �s odany�jtotta Leon-nak a kicsit, aki b�tortalanul vette �t el az anyai karok k�z�l. Milyen sz�vmelenget� l�tv�ny volt ez a l�nynak. Sora helyzet�b�l n�zve, az ez�sthaj� nem is tudja, hogy a saj�t gyermek�t tartja a karjaiban. Pedig mennyire tiszt�ban volt vele. Ez�rt sem tudott betelni a l�tv�nnyal �s folyton �rezni akarta a kicsi melegs�g�t �s puha b�r�t. Eml�keztette �t a h�g�ra, Sophie-ra, csup�n a tekintet�k k�l�nb�z�tt. Ez a cs�pps�g bilincset z�rt a f�rfi sz�ve �s akarata k�r�, melyb�l sosem lesz k�pes szabadulni. Leon visszatekintett Sora-ra �s �sszeszorult a sz�ve. Tekintet�vel v�gigk�vette a l�ny lass� hal�lt�nc�t. Karja hihetetlen lass�s�ggal ereszkedett teste mell� �s robajszer� puffan�ssal �rt talajt a hint� talapzat�n. Teste lassan fesz�lt neki a padl�zatnak, nyaka �vesen hanyatlott h�tra �s omlott bele ametiszt zuhatag�ba, mintha egy vir�gmez�n ter�lt volna el. �m az arca egy�ltal�n nem arr�l tett bizony�t�st, hogy �lvezn� a helyzetet. Az arca s�padtabb volt, mint a viharfelh�k m�g�tt megb�v� hold. Szemei laz�n omlottak le �s pill�i remegve fedt�k �ttetsz� tekintet�t. Ajkai, mint valami �rett szilva, kiss� elk�k�lve rebegtek angyali im�t. H�tborzongat� l�tv�ny volt, hogy ilyen �llapotban is k�pes volt elb�v�l� maradni. Leon lefektette a kicsit a padra �s a karjaiba vette a l�ny kih�lt test�t. Minden tagja k�nny� �s jeges volt, m�gis �rizte a selyem �rint�s�t. Azonnal mellkas�ra szor�totta t�nd�rarc�t, mintha �gy pr�b�ln� felmeleg�teni, �letet lehelni bel�. Ahogy v�gigtekintett rajta, k�l�n�s borzong�s futott v�gig bizserg� tagjain. A l�ny ruh�ja v�rt�l �zott �s izzadts�gt�l nedvesen �lelte k�rbe megv�konyodott alakj�t. H�t persze… v�rvesztes�g. A felismer�st�l indulatosan ki�ltott ki a kocsinak, hogy azonnal forduljanak vissza �s v�gtassanak a Killian birtokra. Riadtan tekintett a b�k�sen figyel� bab�ra �s szinte biztos volt benne, hogy az el�bbi felindul�s�t k�vet�en s�r�sba kezd majd… de t�vedett. A kicsi k�l�n�s m�don, b�k�sen t�rte, hogy felforduljon a vil�g k�r�l�tte, m�gsem tiltakozott a hirtelen v�ltoz�s ellen. Csak lehunyta a szemeit �s t�rte a megpr�b�ltat�sokat. Nem sokkal k�s�bb a kocsi irdatlan temp�ban robogott a bar�taik birtoka fel� ami m�r messzir�l el�bukkant a dombtet�n. A szerencse is mell�j�k szeg�d�tt, mikor a kast�ly egyik ablak�b�l m�g f�ny t�rt el� az �jszak�ban. Yuri �s Layla csak most voltak k�pesek elszakadni a gyermek�k �gya mell�l �s aludni t�rni. Amikor az aranyhaj� f�rfi el akarta h�zni a neh�z drap�ri�t az ablak el�tt, akkor pillantotta meg a fel�j�k igyekv� hint�t. Ijedten rohant le a f�ldszintre, v�laszt sem adva kedvese agg�d� k�rd�seire, majd utas�totta a szolg�l�kat, hogy �lljanak k�szen egy hint� fogad�s�ra. Leon, egyik kez�ben a gyermekkel, m�sik kez�ben Sora hideg k�zfej�vel pr�b�lta mormolt folyamatosan im�kat az �rhoz. A kocsi hirtelen f�kezett, az ez�sthaj� kir�gta az ajt�t �s seg�ts�g�rt ki�ltott.

- Mi t�rt�nt? – kapta mag�ra kab�tj�t Yuri �s fel�j�k rohant.
- A hercegn� megsz�lte a gyermek�t �s elvesztette az eszm�let�t! – ecsetelte gyorsan.
- �rtem! – b�lintott az aranyhaj� �s �vatosan kiemelte a kocsib�l Sora-t. – Jerry! H�vd Dr Kate-et!
- Jerry? – pislogott �rtetlen�l Leon. – � meg mit keres itt?
- �n h�vtam �t, mert k�ptelen voltam ennyi n�vel elb�rni m�g a szem�lyzeti fel�gyeletet is. – hadarta �s berohantak az �p�letbe.

Sora-t az egyik emeleti szob�ba vitt�k �s felkeltett�k hozz� Ana-t �s Mia-t is, akik amint megtudt�k a h�rt, azonnal talpra �lltak �s igyekeztek a lehet� legjobban seg�teni nekik. Ana forr� vizet �s takar�kat k�sz�tett el� �s tisztogatta meg egykori �rn�j�t. Mia a picivel foglalkozott. Gondosan megf�rdette, rendes �gyba fektette �s gondosan betakargatta. A baba l�that�an nem �rezte j�l mag�t, de mind pontosan tudt�k, mi baja van. Hi�nyzott neki az �desanyja k�zels�ge �s val�sz�n�leg hamar meg is fog �hezni. Miel�bb rendbe kell tenni�k Sora-t, k�l�nben a baba is vesz�lybe ker�lhet.

A doktorn� gondosan ell�tta a l�nyt �s val�ban sok v�rt vesztett. A baj viszont m�g az volt, hogy a baba megsz�let�se ut�n, a kicsit t�pl�l� m�hlep�ny m�g nem ker�lt ki a szervezet�b�l. A term�szetes elt�vol�t�s�hoz sz�ks�g lenne az any�ra, de �gy, hogy eszm�letlen, kiss� nehezebb lesz a dolga. Azzal a mondat�val, hogy mindenkit azonnal kint szeretne l�tni a szob�n k�v�l, kiss� megr�misztette a h�z n�p�t. Ott �lltak sorban a szoba el�tt, saj�t magukkal �s az �rzelmeikkel k�szk�dve. Yuri visszament a feles�g�hez �s besz�molt neki mindenr�l, tov�bb� k�nytelen volt a l�ny mellett maradni, mert az azonnal ki akart j�nni a szob�j�b�l �s l�tni akarta bar�tn�j�t. A szolg�l�k ide-oda szaladg�ltak az �p�letben �s igyekeztek mindig szolg�latra k�szek lenni. Egyed�l Leon maradt veszted. Pontosabban teljes sokkban gubbasztott a szoba el�tt. �sszeg�rnyedve �lt, mint egy kisgyerek, aki rosszat tett �s legsz�vesebben bevallott volna minden gaztettet, csak v�gre egy�tt legyen a szeretteivel. A mahag�ni ajt� �gy tornyosult el�tte, mint egy fal, amit a mesebeli kir�lyfinak meg kell m�sznia az�rt, hogy tal�lkozhasson a hercegn�j�vel. De ebben a mes�ben ez a fal valahogy… legy�rhetetlennek t�nt. Hossz� karjaival szorosan �lelte mag�t �s pr�b�lt mag�ba tuszkolni egy kis magabiztoss�got, de a hint�ban t�rt�ntek egyszer�en nem hagyt�k nyugodni. Az a l�tv�ny, ahogy Sora el�tte fek�dt… h�tborzongat�. Hirtelen megint a fej�hez kapott �s g�rcs�sen szor�totta t�rd�nek, hogy csillap�tsa f�jdalm�t, �m hi�ba. A k�n szinte az �r�letbe kergette, t�bolyultt� tette �s f�l� volt, elveszti a j�zan esz�t. Att�l f�lt, lassan m�r nem lesz k�pes megk�l�nb�ztetni az �lmot a val�s�gt�l, a k�pzeletet a m�ltt�l. Talpra er�szakolta mag�t �s s�t�lni k�sz�lt, mikor lassan megadta mag�t a legy�rhetetlen fal �s kil�pett m�g�le a doktorn�.

- Mr. Oswald?
- Igen! – l�pett egyet fel�. – Hogy van a h�lgy?
- Most m�r minden rendben lesz. De pihennie kell �s semmik�ppen sem kelhet ki az �gyb�l legal�bb n�gy napig.
- N�gy napig? – nevetett megk�nnyebb�lten. – Az � eset�ben kiss� k�ptelen�l hangzik! El�gg� nyughatatlan!
- Meglehet. – helyeselt a n� is.
- �s �… - tekintett k�rbe kicsit. – Be lehet menni hozz�? – s�gta halkan, mintha lebuk�st�l f�lne.
- Persze, j�jj�n velem! – nyitotta ki az ajt�t az ez�sthaj� el�tt �s halkan bel�ptek a szob�ba.

A s�t�ts�gnek ellen�llva vil�g�totta �t a szob�t rengeteg apr� m�cses �s egy nagyobb petr�leuml�mpa a l�ny �gya melletti �jjeli szekr�nyen. Az aranyf�ny elb�v�l� b�jt k�lcs�nz�tt a kiss� megk�nzott arcnak, aminek l�tv�nya mardos� f�jdalmat keltett Leon sz�v�ben. �vatosan l�pdelt az �gy mell� �s le�lt annak sz�l�re, figyelve, nehogy felkeltse a l�nyt. A doktorn� m�g egyszer megvizsg�lta az �letjeleket �s megnyugodva b�lintott a k�rd� tekintetek fel�.

- Milyen ostoba a Sors. – sim�tott v�gig a l�ny takar� al�l kil�g� k�zfej�n.
- Ezt hogy �rti? – pislogott nagyokat a doktorn�.
- Rengeteg munk�t okozott mag�nak azzal, hogy minket egy �tra terelt. – l�gyult el a tekintete a l�nyt n�zve. – Azon a napon, mikor el�sz�r tal�lkoztunk, csup�n a sz�ps�ge ragadta meg a figyelmem. Sz�nalmas lehettem, de tetszett, milyen esetlen�l b�nt mindazzal, amit elm�letileg egy k�pzett csel�dnek csukott szemmel kellene elv�geznie. – nevetett kiss�, de a sz�v�ben gomolyg� f�jdalom nem m�lt el. – Ostoba �s �rtelmetlen pr�b�knak vetettem al�, hogy megt�rjem, de az angol v�r tal�n a legb�szk�bb �s legakaratosabb. Sosem adta fel. Azt�n egy este r�szegen flang�ltam a kast�lyomban �s mit ad Isten, pont bel� botlottam. Tal�n az volt az els� alkalom, hogy bevallottam magamnak az �rz�seimet. Az�ta cipelem ezt az �rz�st, mely egyszerre pokoli �s mennyb�li. �rthetetlen besz�lek, ugye? Nem hib�ztatom, de k�rem, �n se tegye ezt fel�m. Hisz milyen megmagyar�zhatatlan egy bolond szerelmes sz�ve, ha… - mondta, majd �jabb f�jdalom fesz�tette sz�t fej�t �s k�ptelen volt egyetlen hangot is kiadni mag�b�l.

Csup�n ord�tott volna a f�jdalomt�l, de ahogy Sora-ra n�zett, visszafojtotta minden �szveszt� gondolat�t, szavait �s mag�ba rekesztette hangjait. A doktorn� azonnal a seg�ts�g�re sietett �s kivezette �t a szob�b�l, ahol v�gre fell�legezhettek. Leon f�jdalmai eltompultak �s v�gre kiegyenesedhetett.

- Sz�val �gy �llunk. Mi�ta vannak ezek a rohamok?
- Rohamok? Ez nem csak annak a jele, hogy az elm�m nem akar visszaeml�kezni? – igazgatta mag�t.
- M�r eln�z�st, de ismerem a t�rt�net�ket �s az el�bb nekem nem �gy t�nt odabent, mintha mindazokat a megismerked�s�kr�l csak hallom�sb�l tudn�. – tette mindentud�an cs�p�j�re a kezeit.
- Val�ban… - h�ledezett saj�t tettein.
- Sz�val? Mi�ta vannak? – terelte vissza a t�m�t.
- M�r nem eml�kszem. Tal�n mikor el�sz�r l�ttam Lady Sora-t. Vagy h�t… mikor el�sz�r l�ttam �jra.
- �rtem. Megengedi, hogy elv�gezzek egy p�r vizsg�latot? – igaz�totta meg szem�veg�t a n�.
- Erre semmi sz�ks�g! El�g beteg van ebben a h�zban, nincs sz�ks�g m�g egyre! – mosolygott.
- Ez orvosi k�teless�gem! – er�sk�d�tt �s meg sem v�rva a v�laszt kezdte h�zni mag�val egy m�sik vend�gszob�ba Leon-t.
- K�rem, erre t�nyleg nincs sz�ks�g! – tiltakozott finoman.
- Maradjon csendben, k�l�nben adok egy nyugtat� injekci�t! – kotor�szott veszetten fekete t�sk�j�ban �s sikeresen elhallgattatta �j p�ciens�t.

Hosszas vizsg�lat �s k�l�nb�z� tesztek ut�n a doktorn� tekintete �sszesz�k�lt �s csal�dottan csillant meg. Leon azt hitte, csak a sikertelen tesztek miatt viselkedik ilyen furcs�n, de be kellett l�tnia, t�vedett.

- Minden rendben? – z�kkentette vissza a val�s�gba a n�t.
- Velem igen. Mag�val azonban nincs! – n�zett r� komoly tekintettel, megfagyasztva benne a v�rt. – Mr Oswald, �gy t�nik, �nt a napokban egy k�l�nleges gy�gyszerrel pr�b�lnak manipul�lni!
- F�lre�rti! Azokat a gy�gyszereket a javul�som �rdek�ben kell szednem.
- Akkor �gy mondom, hogy �n is felfogja v�gre. – j�tt indulatba a n�. – �nt folyamatosan m�rgezik.
- Tess�k? – pattant fel hely�r�l az ez�sthaj�.
- Ne �rtse f�lre, nem a hal�l�t akarj�k… csup�n azt, hogy tov�bbra se eml�kezzen azokra a bizonyos id�kre…