A parton nagyon meleg volt. Mindenhol ugrándozó, fürdőző és nevetgélő diákokat lehetett látni. Sora épp a napozóágyon feküdt és egy könyvet olvasott. Rengeteg fiúnak tetszett az osztályból és az egész csoportból. Vittek neki gyümölcslevet, újságot, könyveket, ajakbalzsamot és mindent. A lány pedig mindent szépen megköszönt, majd nem méltatta nagyobb figyelemre az udvarlókat, visszamélyedt könyvébe, melyet magával hozott.
- Hé Leon! Nézd csak Sora körül, hogy legyeskednek a pasik.
- Látom te tökfej.
- Na és mi a gond? Miért nem mész oda te is?
- De hisz a húgom.
- Tudod hogy már nem és soha nem is volt. Öregem ez a csaj bomba jó, fenséges, csábító, tüzes, de nagyon veszélyes.
- Mire gondolsz?
- Leon, barátom, te vagy a legnagyobb nőcsábász akit a világ látott és nem veszed észre, hogy milyen csaj van a közeledben?
- Képzeld okos tojás hogy észre vettem, nagyon is.
- Áh! Szóval tetszik neked. Na igen, mindenkinek tetszik, eladnám az anyám ezért a csajért. Nézz rá, milyen finom és puha a bőre, selymes hosszú a haja és a szeme, azok a szemek na meg a teste. Istenem! - hergelte tovább barátját Yulió.
- Ha nem fogod be akkor beverem a képed.
- Ennyire véded?
- Még szép, rá is fér, nézd azt a nagydarab izmos csávót most megy oda hozzá. Várjuk ki mi sül ki belőle.
Leon erre már nem válaszolt, csak közelebb húzódott a lányhoz, ő is leült egy napozóágyra és úgy tett, mintha az éppen homokvárat építő barátait figyelné. Azonban árgus fülekkel hallgatózott és persze nézte mit tesz Sora ha egy ilyen nagymenő izmos pasas megy oda hozzá.

- Szia széphölgy!
- Hello! - nézett fel végre a lány Armani napszemüvege felett.
- Meghívhatlak egy italra? - kérdezte a fiú mézes mázosan.
- Ma te vagy a tizenötödik aki itallak próbálkozik.
- Úgy látszik hogy ez nem fog menni.
- Hát nem. - mondta a lány majd vissza vette napszemüvegét.
- Egyébként hogy hívnak? Engem Michael.
- Sora…Sora Naegino.
- Te vagy az az artista szépség, aki végrehajtotta az Angyalok táncát és egy csomó versenyt megnyert azzal a…áh nem tudom hogy hívják a partnered.
- A régi partneremmel már nem dolgozom.
- Akkor most kivel dolgozol?
- Mégis mi közöd hozzá?
- Csak érdeklődöm cicamica. - erre a szóra mind Leon mind Sora felfigyelt.
- Nem vagyok cicamica.
- Akkor mi vagy drága?
- Sora.
- Értem Sora. - hangsúlyozta ki az utolsó szót.
- Nem tetszem neked?
- Hagyj békén. Oké? - tért ki a válasz elől Sora. Nagyon is tetszett neki ez a pasi. Vállig érő fekete haja volt, barna szeme, kidolgozott volt minden egyes része és napbarnított. Egyszerűen ellenállhatatlan, de nagyon jól tudta, hogy mire kell ő ennek a Michaelnek.
- Úgy látom Sora van társaságod. - mondta Leon miközben oda sétált Sora mellé.
- Úgy látszik. - mondta egyhangúan a japán szépség.
- Te ki vagy? - nézett az előtte álló francia fiúra a kubai.
- Leon Naegino.
- Ti testvérek vagytok?? - csillant fel a szeme a kubai srácnak. “ Talán nem a barátja hanem a testvére hiszen ugyan az a vezetéknevük.”
- Nem. - válaszolt gúnyos mosollyal a száján a lány.
- Akkor miért ugyan az a vezetéknevetek?
- Nem tartozik rád, mondtam már, hogy hagyj nekem békén. - válaszolt Sora gyorsan, már kezdett kicsit dühös lenni.
- hahahahaha - nevetett Leon. - Úgy látom öregem ki vagy kosarazva.
- És te nem vagy? - nézett értetlenül Sorára.
- Leon a partnerem tehát akkor van velem amikor csak akar. - válaszolt egyszerűen.
- Oh! Elnézést hogy megzavartam valamit. - mondta gúnyosan. - Majd még találkozunk cicamica.- majd búcsút intett az ideges lánynak és a még idegesebb fiúnak.
Sora felnézett a fiúra, de az már elsétált vissza a barátjához. Igazából tudta, hogy Leon hallgatózik, hisz saját szemével látta, amikor közelebb jöttek. Erre a gondolatra sunyi félmosoly játszott ajkain. Letette könyvét, napszemüvegét és felállt. Minden szempár őt nézte. Nagyon jól nézett ki tűzpiros bikiniben, amin kis csipke is volt, így az egész olyan volt, mintha egy fehérnemű lenne, ráadásul tanga alsó volt hozzá. Lassan sétált, hogy észre vegyék. “ Na Leon! Féltékeny vagy? Látom a szemeden. Akkor tegyünk róla.”
Odament barátaihoz, akik mosolyogva fogadták “mesterüket”. Elkezdetek játszani. Igazával megint edzettek csak a vízben. Most a szaltót gyakorolták. A fiúkhoz minden lány oda ment, és azoknak kellett a csajokat feldobta és a mély vízbe érkezni. Sora is oda ment valakihez és bemutatta, hogy mit kellesz csinálni.

- Na most akkor figyeljetek. - majd megsúgta a fiúnak, hogy mit kell csinálnia, közben Leont figyelte. David(mert így hívták fiút) megfogta Sora vékony derekát és a magasba dobta, mintha nem is lenne súlya. A lány valóban nem volt túl nehéz, úgy szállt a magasban mint egy hattyú, csodálatos szaltóval érkezett a vízbe, mikor felbukkant, haja az arcába lógott így hátra dobta, mindenki el volt ájulva. - Ez lesz a feladat. Ha ennek vége akkor ha akartok mást is csinálhatunk.
- Akarjuk! - mondták sokan.
Sora erre csak elmosolyodott. Leon közeledett felé viharszürke szemekkel. A nap épp lemenőben volt és így démoni fényt kölcsönzött a fiúnak.
- Te is akarsz játszani Leon? - kérdezet angyali mosollyal az arcán.
De ő nem felelt, csak ment és rángatta magával a lányt. Sora nagyon is jól tudta, hogy most a francia fiú nagyon dühös rá és hogy veszekedni akar vele. Felmentek Leonék szobájába, ahol nem volt senki, majd a fiú kulcsra zárta az ajtót. Sora beljebb sétált, rengetegszer járt már itt mióta elutaztak.
- Mi az Leon csak nem vagy dühös?
Mikor megfordult a fiú pontosan előtte állt és vészjóslóan nézett le rá. Végig nézett a fiú testén az izmos mellkasokon át, melyeket most nem fedett semmi, csak egy fürdőnadrág volt rajta, melyen dudur ékeskedett.
“ Szóval innen fúj a szél….na várj csak Leon Naegino, ezt még megkapod.”
Leon látta, hogy Sora végigméri, várt, még maga sem tudta mire, talán egy csókra. Majd hirtelen felhördült.
Sora keményen megfogta férfiasságát a fürdőnadrágon keresztül.
- Ez még csak hőemelkedés…hát ha ennyire nem vagyok izgató azt hiszen inkább levegőzöm egyet. - mondta majd könnyed, mégis csábos lépésekkel kisétált a hatalmas erkélyre, volt ott egy fehér kis asztal, valamint négy fehér műanyag szék. A japán lány leült az egyik székre és a két lábát feltette a kisasztalra. Majd elkezdett lapozni egy magazint. Leon követte őt ki az erkélyre, már az agyát elhomályosította a vágy, a vágy mely már néha fájt és feszített. Majd Sorára nézett.
- Ő talán jobban felkeltené az érdeklődésedet? - mutatott egy meztelen nőre a magazinban.
Leon nem válaszolt, csak magához húzta és szenvedélyesen megcsókolta. Sorának még gondolkodni sem volt ideje. Már az ágyon találta magát Leon alatt, aki most már nyakát kényeztette. Egy gyors mozdulattal kikötötte a lány bikinifelsőjét és szeme elé tárult a lány dús melle. Egyiket kezébe vette, másikat szájával ingerelte, a megkeményedett mellbimbót szopogatta, Sorából ez a kényeztetés halk sóhajokat váltott ki, lassan haladt lefelé, minden egyes pontot végig csókolt, mintha a lány valami mézes cukor lenne és félő hogy ez az utolsó hogy ehet belőle. A hasán megállapodott, lassan kezdte simogatni, majd az alsót levéve keze a lány lába közé csúszott. Megérezte a lány nedvét, mitől ördögi mosoly ült ki ajkaira. Sora mindezt nem láthatta, mert szemei csukva voltak és kezeivel a paplant markolta. De a fiú nem tétlenkedett lassan kezdte masszírozni a csiklóját, majd két ujjával a lány forró üregébe hatolt. Sora még jobban szorította a paplant és szenvedélyesen nyögni kezdett, teste ívben megfeszült és elélvezett. Leon megérezte ezt lehajolt és nyelvével nyalta ki egykori húga édes nektárjának minden cseppjét. Sora újra nyögni kezdett és Leon már nem bírta tovább a lány fölé térdelt, mohón megcsókolta és keményen belé hatolt. Mind a ketten felnyögtek az érzésre. A fiú elkezdett mozogni, először lassan kör körösen, majd egész hosszában és egyre gyorsítva a tempón, majd hirtelen mikor már mindketten majdnem a csúcson voltak kicsúszott belőle. Sora hangos nyögéssel fejezte ki hogy nem tetszik neki hogy abba hagyták, szemei csukva voltak úgy nyúlt a fiúért, majd magához húzta. “ Tudtam hogy te is akarod édesem.” Majd ismét mozogni kezdett. Nem sok kellett hozzá és mindketten elélveztek. Hangos nyögés és sikoly rázta meg a szoba falat, majd a két alak eggyé olvadt és verítéktől ázva egymást ölelték.