Az ajkai sz�razak �s megviseltek voltak, m�gis a v�gy �s a f�rfi cs�kja ut�n val� s�v�rg�s elfeledtette vele ezeket �s csak azok puhas�g�ra �s �szintes�g�re figyelt. Szemeit lehunyva, �lvezve az apr� k�nyeztet�st gondolkozott. Komolyan gondolhatja? Vagy csak a hirtelen j�tt tal�lkoz�s mondatja ezt vele? Az �js�gok m�r az � �s May eljegyz�s�vel, h�zass�g�val �s k�zelg� gyermek�ld�s�val van teli, akkor m�gis mire v�lje ezt? Nem tudott tiszta fejjel gondolkozni, m�g Leon karjaiban van �s ajkai az �v�t tartj�k fogva. Egyszer�en k�ptelen volt ezt tov�bb b�rni, ezt a kett�s �rz�st, ami szinte felem�szti �t bel�lr�l. Szemeib�l k�sza k�nnyek sz�ktek el� �s a f�rfi is �szrevette a l�ny zavar�t. Lassan v�ltak el egym�st�l ajkaik, de sz�lni egyik�j�k sem mert. Sora-t teljesen letagl�zta a k�rd�s ami az�ta, hogy elhagyta a f�rfi ajkait a fej�ben visszhangzik egyre hangosabban, felv�ve zaklatott sz�ve �tem�t. Szem�b�l valami�rt meg�ll�thatatlanul eredtek meg k�nnyei, de let�r�lni �ket sem volt ereje. Leon-t is elkeser�tette ez a l�tv�ny. Nem kapott v�laszt �s ez megr�m�tette. Ahogy az egyre csillog�bb mogyor�barna szemeket figyelte, az � sz�ve is �sszeszorult. Pedig olyan sz�pen eltervezte... erre itt �lnek egym�s mellett �s nem t�rt�nik semmi. Azt�n hirtelen megsz�lalt a f�rfi mobilja �s kider�lt, hogy az eg�sz �p�letben �t keresik. Menteget�z�s �s s�r� bocs�natk�r�s ut�n bontotta a vonalat �s mozdulatlanul meredt maga el�. Tekintete egy pillanatra �tv�ndorolt Sora-ra, aki v�gre megmozdult, lehunyta a szemeit �s m�lyen s�hajtott egyet.

- Most mennem kell! – pattant fel a f�rfi a l�ny mell�l, mert a tekintet�ben sajn�latot �s szomor�s�got l�tott, ami megr�m�tette. – Viszl�t, sz�ps�gem! – kacsintott m�g vissza az ajt�b�l �s siet�sen t�vozott.

Megr�m�lt a visszautas�t�st�l. Ez a l�ny teljesen meg�rj�ti �s vitathatatlanul beleszeretett. A vil�g �sszes n�j�t megkaphatta volna lehengerl� s�rmj�val �s st�lus�val... �s neki csak egyre lenne sz�ks�ge. Pont arra az egyre, akit elvesz�teni l�tszott. A folyos� szokatlanul �res volt, de ebben az �llapotban tudott a legjobban gondolkozni. Ahogy felid�zte mag�ban a l�gb�l kapott l�nyk�r�st, elmosolyodott �s m�v�szi ujjaival belet�rt ez�st zuhataga, m�sik kez�vel pedig a zseb�be ny�lt. Szeme kipattant a felismer�st�l... a kapkod�sban elfelejtette ezt odaadni a l�nynak... a gy�r�t. Egy gy�ny�r� ez�stgy�r�, amibe fekete gy�m�ntokkal apr� hangjegyek sorakoztak, bels� perem�be pedig kettej�k kezd�bet�i �sszefon�dva. Milyen puh�nynak t�nhet �gy Leon. Egy �zig-v�rig punk zen�sz, aki egy szint�n kem�ny magb�l sz�rmaz� l�nyt k�v�n maga mellett tudni egy eg�sz �leten �t. Sz�nalmasnak �rezte mag�t, de �desen lubickolt volna ebben a tudatban... ha Sora mellette lenne. M�rpedig ebben a helyzetben ez egyre elk�pzelhetetlenebbnek t�nt.

Sora m�r nem tudott a fi� ut�n sz�lni, olyan hirtelen t�vozott. Egyed�l �lt a kanap�n �s gondolkodott. Ezen az eg�sz felhajt�son, ezen az esetlen k�rd�sen �s saj�t ostoba viselked�s�n. Megr�zta a fej�t �s igyekezett el�zni az ostoba gondolatokat bel�le. Ha megk�rte, val�ban komolyan gondolja, nem igaz? R�ad�sul itt ez a titok a l�ny k�r�l, amit egy id� ut�n �gy sem tudna m�r eltitkolni. Arc�n egy lemond�, m�gis megad�sra k�sz mosoly vet�lt. D�nt�tt. De nem fog ilyen hamar megkegyelmezni a fi�nak. Akarja �t? Akkor l�ssuk, ki b�rja-e ezt a napot k�ts�gben �s fesz�t� tudatlans�gban? Terv�nek eszel�se k�zben halk kopog�s r�zta meg a szob�j�t. Gyan�s pillant�sokkal indult el az ajt� fel� �s nyitott teret vend�ge el�tt. Ahogy megpillantotta, szemei elkerekedtek �s azonnal meg�lelte t�r�keny test�t. Sophie volt az. � l�togatta meg. �r�mk�dve �ltek vissza a kanap�ra �s besz�ltek ki mindent �s mindenkit att�l a pillanatt�l kezdve, amikor Sora elhagyta �ket.

- J�zusom, de j�l n�zel ki! – �lelte megint mag�hoz Sora-t a kisl�ny.
- M�g te mondod!? M�gis ki� ez a sok j� g�nc? – Sophie �lt�zk�d�se teljesen �tfordult a szende kisl�ny st�lus�b�l a vag�ny punk-bar�t �let�rz�s�be.
- Van abb�l is, amit n�lam hagyt�l m�g anno! De ez l�nyegtelen! Mes�lj! Mi t�rt�nt veled mostan�ban!??
- Iszony� hajt�s van, de szerencs�re remek band�t siker�lt �sszekov�csolnunk. Ezen k�v�l viszont ink�bb valami m�sr�l szeretn�k veled besz�lni. – szor�totta meg zavartan a l�ny kez�t.
- Mond csak!
- Sophie.... �n �s... �n �s a b�ty�d... sz�val Leon... Leon... megk�rte a kezem... – ny�gte ki.
-MI??? – sik�tott a kisl�ny �s felpattant a l�ny mell�l. – Ez komoly?
- H�t annak t�nt! – v�r�s�d�tt el Sora �s elford�totta pirong� arc�t.
- Ez hihetetlen! Leon �s Te? Na de mikor? Vagy hogy? Mindent tudni akarok!
- �pp az el�bb, alig p�r perce ment ki innen. De az az igazs�g, hogy �sszezavarodtam.
- H�t nem csod�lom... amit mostan�ban m�vel vele a m�dia... felh�bor�t�.
- May-re gondolsz? – szegezte neki a k�rd�st.
- Nem csak arra. Ezeket a h�reket maga May gerjesztette, de teljesen alaptalanok. – nyugtatta �t Sophie. – Na de v�rj! Mit v�laszolt�l?
- Id�m sem volt megsz�lalni! – nevetett fel Sora. – Leon olyan sebesen sietett ki innen, hogy reag�lni se tudtam!
- Nem igaaaz! Hogy lehet a b�ty�m ennyire idi�ta?! – d�lt h�tra a kanap�n a l�ny �s csal�dottan �t�tt saj�t homlok�ra. – De am�gy mit feleln�l neki?
- �pp err�l szeretn�k veled besz�lni. Szeretn�m, ha el�ttem besz�ln�l vele egy kicsit. Nem lenne j�, ha hirtelen �rn� a v�laszom, m�g a v�g�n valami h�lyes�get csin�l... – forgatta a szem�t Sora �s mes�lni kezdett.

Mindek�zben a m�sik banda �jra elpr�b�lta az �j sz�mukat �s egy kisebb m�sort is vettek fel a szerepl�kkel k�rd�seket felt�ve, j� hangulatban. Leon felt�n�en csendes volt �s most nem ontotta b�kol� megjegyz�seit a csinos m�sorvezet�h�lgynek. Ahogy ott �lt egy fekete b�rfotelben feh�r ruh�zat�val, igaz�n sz�vd�gleszt�en n�zett ki. Unottan ny�lt el hely�n �s tekintett v�gig a kamer�k m�g�tt szorgoskod� statiszt�kon, akik k�z�tt ismer�s�ket is felfedezett. Lassan el�ker�lt a riv�lis banda minden tagja �s Sophie is, aki m�g mindig Sora-val besz�lgetett. Azt�n �j szerepl� �rkezett a s�t�t v�szonra. Nem igaz�n tudta kivenni az arc�t, de azt r�gt�n �rezte, hogy egyre nagyobb a fesz�lts�g k�zt�k. Valami nem volt rendben. Karj�t a karf�ra t�masztotta �s �kl�t az ajkai el� emelte, mik�zben �sszesz�k�lt szemekkel pr�b�lta kivenni a hom�lyban mozgol�d� alakokat. Azt�n hirtelen mozgol�d�s �s mintha kisebb vereked�s t�rt volna ki k�z�tt�k, amit m�r nem csak Leon, de a biztons�giak is �szrevettek. V�gre kivil�g�tott�k a s�t�t folyos�t �s felismerhet�v� v�ltak az alakok. Sora-t minden bizonnyal Ken fenyegette meg valamivel, mire a l�ny hihetetlen d�hbe gurult �s veszett vadmacska m�dj�ra kapott volna ut�na, ha �jdons�lt bar�tai nem tartj�k �t vissza.

- Ez igaz? – k�rdezte higgadtan Yasu, miut�n elvitt�k onnan Ken-t.
- Igen... – hajtotta le a fej�t Sora. – B�r fogalmam sincs, honnan tud a dologr�l.
- M�gis... m�gis mi�ta? – sz�k�tt Sophie szem�be p�r apr� k�nny.
- Eml�kszel, mikor bent voltam a k�rh�zban? Mikor Leon �sszeakadt a dr�ga doktorn�vel.
- �gy m�r eml�kszem. – b�logatott a kisl�ny. – Olyan r�g�ta?
- Igen. De szeretn�m, ha ez k�z�tt�nk maradna. – mosolygott a l�nyra, aki hirtelen Sora karjaiba rohant �s szorosan �lelni kezdt�k egym�st.
- Sora! – t�rte meg a pillanatot Yasu. – Err�l besz�ln�nk kell m�g neked �s a band�nak.
- Tudom. – s�hajtott, majd visszavonultak.

Leon semmit sem �rtett az eg�szb�l, csup�n annyit sz�rt le, hogy valami baj van, �s ennek a k�z�ppontj�ban Sora �llhatott, l�tva Sophie reakci�j�t. Azok a megt�rt �s gondterhelt arcok csak m�g jobban felideges�tett�k �t �s alig v�rta, hogy megszabaduljon a kamer�kt�l �s az ideges�t� k�rd�sekt�l. Amint a rendez� sz�netet ki�ltott, az ez�sthaj� azonnal felpattant �s siet�sen szedte l�pteit a l�ny szob�ja fel�, de legnagyobb d�bbenet�re az ajtaja z�rva volt.

- Ms. Naegino nincs a szob�j�ban! – sz�lt neki egy asszisztens. – A BLAST megbesz�l�st tart az egyik konferenciateremben!
- K�sz�n�m! – b�lintott Leon �s felsietett az emeletre, ahol az eff�le megbesz�l�seket szokt�k tartani.

Minden terem ajtaj�ra ki volt �rva, hogy �pp kik folytattak eszmefuttat�st odabent, �gy k�nnyen r�tal�lt Sora-ra. Kopog�s �s el�zetes bejelent�s n�lk�l rontott r�juk, felh�borod�st kiv�ltva mindenkib�l.

- Mi az �rd�g�t m�velsz? – csattant fel a l�ny.
- L�ttam, mi t�rt�nt az el�bb! – vette fel hideg �s lefegyverezhetetlen modor�t. – Tudni akarom, mi folyt ott.
- �h igen? A nagys�gos �r tudni akarja? Ezent�l m�r titkaink sem lehetnek egym�s el�tt, ha...
- Ha?- pislogott Leon megszel�d�lve, de v�laszul csak Sora v�r�snek indul� arc�t kapta.
- Bunk�! – s�gta maga el� Sophie �s orr�t magasan hordva t�vozott a teremb�l, �t pedig Shin, Nobu �s Yasu k�vette, �m mikor Sora is t�vozott volna, Leon megragadta a karj�t.
- Mit akarsz? – mordult fel.
- Rendben, akkor csak azt mond meg, hogy van valami bajod, probl�m�d vagy b�rmi, amit az a szem�t Ken gyerek ellened ford�that?!
- Nyugodj meg! – r�ntotta ki a karj�t er�s ujjai k�z�l. – Majd �n megoldom!
- Az Isten�rt, hagyd abba! Ne kezelj engem k�v�l�ll�nak!
- Ha megbocs�tasz... most mennem kell! – l�kte �t el az �tb�l �s k�nz� lass�s�ggal hagyta ott Leon-t.

A sz�npad hamarosan neonf�nyben pomp�zott, a hangszerek f�mes f�nnyel csillogtak az emelv�nyen �s v�rt�k gazd�ikat. Egy �rva mikrofon �lldog�lt k�z�pen el�l. A hangos�t�sokat most v�gezt�k, a kamer�kat felszerelt�k, a st�di�ban mindenki erre az �l� telev�zi�s k�zvet�t�sre koncentr�lt. Sora felvette fell�p� ruh�j�t, ami egy r�vid fekete b�rszokny�t jelentett sz�gezett �vvel, neccharisny�val �s hossz� sz�r� fekete csizm�val. Egy fekete f�z�t viselt, rajta egy t�zv�r�s bl�zerrel, melynek ujj�t felhas�totta �s eg�sz a k�ny�k�ig gy�rte. Kieg�sz�t�i is igaz�n egyediek �s egyszer�en kelthettek k�zfelh�borod�st. A sz�npadon el�sz�r a sr�cok foglalt�k el a hely�ket �s kisebb k�s�ssel �rkezett meg a l�ny. Hossz� ametiszt sz�n� haja rendezetten omlott ut�na, megjelen�s�vel minden rajong� egyszerre sik�tott fel otthonaikban, a j�r�kel�k t�megesen �lltak meg a hatalmas kivet�t�k alatt �s egy�tt tomboltak a p�rg�s zen�re. Hihetetlen, mennyi ember szeretet�t voltak k�pesek kiv�vni maguknak. A perform hatalmas siker lett. Miel�tt levonultak volna, Sora m�g mindig ott �llt a mikrofonnal �s v�rt. A st�di�ban egyre hangosabban ny�zs�gtek az emberek �s kerest�k a rendez� pillant�s�t, hogy mit tegyenek, de � is csak v�rt �s Sora-t n�zte. Ez a l�ny k�sz�l valamire. Szemei hat�rozottan villantak meg a kamer�nak �s v�ndoroltak tov�bb onnan egyenesen a riv�lis banda tagjaira, majd szeme egy f�st sz�rke szemp�rral kapcsol�dott �ssze. Gonoszan elmosolyodott �s csak ennyit s�gott er�teljesen a mark�ban tartott mikrofonba...

- Igen...

Csup�n h�rom ember ismerte ennek az apr� sz�nak a s�ly�t, jelent�s�t. Leon teljesen lefagyott �s �nt�tte el forr�s�g egyszerre. Azonnal oda akart rohanni hozz� �s a vil�gnak is bevallani az �rz�seit, de olyan szinten megk�v�lt, hogy csak egy helyben n�zte, ahogy az im�dott les�t�l a sz�npadr�l �s hely�t May �s az � csapata veszi �t. Elk�pzelhetetlen er� �s vads�g szabadult fel benne, amit m�r szinte f�l� volt, hogy nem tud visszatartani. A git�rja szinte izzott a kezei k�z�tt, a h�rok szinte pattan�sig fesz�ltek egy-egy hangn�l, ami remek hat�ssal volt a produkci�jukra. Sora �s Sophie �lelkezve �s nevetve n�zt�k az olykor boh�ckod� fi� j�t�k�t a sz�npadon, t�bb ezer ember el�tt. Mindek�zben, egy �t�t folyos� rejtek�ben egy apr� f�nyforr�s t�rt el�, majd halt el �jra. Mintha v�szjelz�st k�ldene valami apr� l�ny. Pedig csak Yasu burkol�zott mag�nyba �s temette gondolatait egym�sba, hogy v�gre tiszt�n l�thasson. Sora �llapota mindent megv�ltoztatott benne ahogyan az is, ahogy Leon-t l�tta nemr�g. Szeretik egym�st �s e fel�l nem volt k�ts�ge. Hat�rozottan ny�lt a mobilj��rt �s t�rcs�zott. A szaggatott b�g� hangot hamarosan egy f�rfi hangja szak�totta meg.

- Hogy halad a terv�nk, bar�tom? – k�rdezte a t�ls� f�l.
- Bocs haver... de kisz�llok! – sz�vott cigarett�j�ba.
- Mit mondasz? – h�borodott fel
- Sajn�lom, de olyan dolgok der�ltek ki, amiket nem akarok t�nkretenni. A francba, Fantom, felejts�k m�r el ezt az eg�sz gyerekes bossz�t! – csapott maga mell� a falba.
- Ugye nem hiszed, hogy ilyen egyszer�en elhagyhatsz engem?! – z�gott a hangja, mint vihar el�tt a tenger�.
- Neked teljesen elment az eszed! Meg�rtem, mi�rt ment el Leon akkor...
- Te szerencs�tlen barom! – nevetett s�t�nian. – Ismered a m�dszereim! Azt hiszed, t�ged nem biztos�tottalak be, hogy az �n oldalamon maradj, he?
- Nekem senkim sincs! Nincs semmi, amivel fenyegethetn�l!
- Tal�n �gy van... tal�n nem... mindenesetre ismerem az �rz�seid, Yasu. Ja �s ha m�r ilyen kedves volt�l �s felh�vt�l engem, mond csak, hogy van a mi �nekes madarunk?
- Mi?
- Tudod, hogy hol van most Sora? Vagy mit csin�l?
- Nem... De ugye... ugye nem!? �?!
- Megb�nod m�g, hogy ellenkezni akart�l velem! – kiab�lta Fantom �s lecsapta a kagyl�t.

Yasu eszeveszett temp�ban rohant vissza a t�bbiekhez, de legnagyobb csal�dotts�g�ra, m�r mindenki sz�tsz�ledt. Csak egy teljesen �nk�v�leti �llapotban l�v� Leon-t tal�lt, aki �ktelen hangj�n szerelmes dalokat �nekelt egy sz�l r�zs�nak. � tal�n tudja, hol van most a l�ny. Kapkodva evick�lt el hozz� �s sz�l�totta meg.

- Leon!
- Yasu! – �lelte �t meg nagy h�vvel. – �reg bar�tom! K�sz�n�m! K�sz�n�m neked, hogy seg�tett�l �s...
- Hagyjuk ezt most! – vakarta le mag�r�l a fi�t. – Hol van Sora?
- Sora?! Az �n Sora-m... – s�hajtott.
- Felelj m�r az Istenit! – ragadta meg a fi� ingnyak�t.
- �ll�tsd m�r le magad! – l�kte el mag�t�l a kopaszt. – M�gis mi az �rd�g �t�tt bel�d?
- H�vd fel!
- Mi van?
- Csak tedd, amit mondtam! – emelte meg a hangj�t, �s b�r Leon visszasz�lni k�sz�lt, a fi� idegess�ge r� is �tragadt, ez�rt megadta mag�t �s t�rcs�zott.
- Nem veszi fel... – �llap�totta meg.
- A fen�be! – �lt le Yasu egy sz�kre. – Az eg�sz az �n hib�m!
- H�j-h�j-h�j! Mi t�rt�nt? – sz�k�lt �ssze Leon szeme �s az egyszer� v�laszt�l, mely metsz�en hatott agy�ra �s sz�v�re azonnal �sszeroppant...
- Fantom...