A s�t�t utc�k naivan fogadt�k az emberek zsarnok uralm�nak f�nyeit. Sora egy k�nnyed mosollyal az arc�n helyezkedett az �l�s�be �s hagyta, hogy ez a kellemes melegs�g a legapr�bb r�szeibe is bef�rk�zze mag�t. A sof�r m�r egy ideje nem sz�l hozz� �s nem kezdi el ostoba t�rt�netekkel lek�ttetni a figyelm�t, ami�rt most h�l�s is lett volna, ha nem t�nik felett�bb gyan�snak. Szeme sark�b�l a fekete kalap al� rejt�z� arcot kereste, de t�l s�t�t volt, �gy ink�bb nem is t�r�d�tt vele. Egyetlen dolgot engedett elm�j�be, m�gpedig a k�zelg�, boldog j�v�t, amit m�r igaz�n meg�rdemeltnek �rzett. �lmos tagjait kiss� kiny�jtotta �s aranyos kiscic�hoz hasonl�an g�mb�ly�d�tt �ssze az �l�sen �s pirult bele k�sza gondolataiba. Az aut� azonban lassan let�rt a megszokott �tr�l �s egy hom�lyba k�nyszer�tett kis utc�ba vezett�k �t. Gyanakodva h�zta �ssze a szemeit �s kutakodott tekintet�vel. A sof�rt hi�ba k�rdezte, az nem felelt neki �s ebb�l kezdett nagyon elege lenni.

- H�j! Hova az �rd�gbe megy�nk? – akadt ki a l�ny, de m�g mindig nem kapott v�laszt. – Mag�hoz besz�lek!
- Azt javaslom, maradjon nyugton, kisasszony! – �ll�totta meg hirtelen az aut�t a f�rfi �s egy fegyvert szegezett a l�nynak.
- Ki maga? – sz�rte a fogai k�z�tt.
- Az teljesen l�nyegtelen! Az �ti c�l megv�ltozott! – d�r�gte �s egy laza mozdulattal bez�rta a j�rm� ajtajait a k�zponti z�rral �s csak � tudta kinyitni a korm�ny mell�l.
- M�gis mire j� ez? Kihez visz?
- Azt hiszem jobb, ha ez meglepet�s marad... – kuncogta a f�rfi �s a vezet� �s utast�r k�z� egy s�t�t �vegfal h�z�dott, elz�rva a kommunik�ci�t kettej�k k�z�tt.

Sora csapd�ba esett �s pontosan tudta, hogy nincs menek�l�s. K�ts�gbees�s�n m�r csak d�he volt nagyobb �s �gy kiss� nyugodtabban v�szelte a vesz�lyes utakon vezet� �tj�t. A sz�k utc�k romos h�zak k�z�tt vezettek v�gig, amelyek �regeib�l vesz�lyes alakok leselkedtek a m�regdr�ga aut�ra �s szinte ler�tt r�luk, hogy m�r nem sok hi�nyzott nekik egy esetleges rabl�st�l. A f�rfi lelass�tott, kisz�llt �s kir�ngatta a l�nyt is a h�ts��l�sr�l. A marka er�s volt, szinte belesajdult a csukl�ja a sz�k tart�st�l �s taszig�l�st�l. Az utca k�vezete m�r jelent�sen hi�nyzott �s mindenfel� kegyetlen szag� mocsok bor�totta a f�ldet. A minapi es�z�snek k�sz�nhet�en minden csupa s�r volt. A l�ny fesz�lt figyelemmel t�rte, hogy vezess�k �t m�g akkor is, mikor l�bai k�z�tt egy k�bor macska rajzott el �s legsz�vesebben elsik�totta volna mag�t a felgy�leml� f�lelemt�l. Az egyik rozoga h�z ajtaja hangosan csattant fel �s egy magas alak k�zeledett fel�j�k, sz�j�ban szivarral.

- Innen �tveszem! – d�r�gte rekedtes hangj�n, mire a sof�r megl�kte a l�nyt, aki egyens�ly�nak hi�nya v�gett a f�ld fel� zuhant �s az im�nt �rkez�nek esze �g�ban sem volt seg�teni neki.

Idegesen csattant fel, mikor a l�ny f�ldre �rkez�se felcsapta az utca sar�t �s �sszekente dr�ga �lt�nynadr�gj�t. Sziszegve haj�totta el szivarj�t �s a l�ny haj�ba markolva k�nyszer�tette �t �ll�sba, majd maga m�g�tt h�zta be az �p�letbe. Sora m�g hallotta, ahogy az aut� elindul �s a hangja m�r csak f�l�ben cseng vissza a mostanra m�r messze j�r� g�pnek. A falak ridegek �s kopottak voltak, b�torokat egy�ltal�n nem tal�lt. A padl�n olykor egy-egy �js�got kavargatott a metsz� sz�l �s h�vta var�zslatos kering�re a port. A h�z m�g�tt egy roskad� fal�pcs� kapaszkodott a falnak �s �rezte, hogy arra kell mennie. Minden egyes l�p�s�n�l felreccsent a korhad� l�c �s fenyegette �t vesz�llyel, majd a f�rfi odafent ber�gott egy ajt�t �s er�sen bel�kte �t, az ajt�t pedig r� sz�gelte m�g�tte. �gy t�nik, sok�ig itt akarj�k tartani. A f�ld�n fek�dve hallgatta, ahogy a hideg szegek egym�s ut�n z�rj�k be �t ide, majd a fal�cek �jra �ktelen sik�t�sba kezdtek, ahogy a f�rfi t�vozott. Kez�vel lassan tolta el mag�t a f�ldt�l �s �les f�jdalom nyilallt csukl�j�ba. Fel�lt �s pr�b�lta szem�t a s�t�ts�ghez szoktatni. Sehol senki. A pen�sz szaga m�r elviselhetetlennek t�nt a sz�m�ra, amit m�r csak egy-egy patk�ny rothad� teteme fokozhatott a sarokban. A gyomra is felfordult ett�l a helyt�l �s remegett a tudatt�l, hogy itt kell maradnia. Azt�n egy �jabb ajt� ny�lt ki el�tte, de nem az, amelyen kereszt�l �rkezett. Az ismeretlen f�nnyel �rkezett, de s�t�ts�get hozott mag�val. A bedeszk�zott ablak r�sein be�raml� hold f�nye megcsillant rajta �s az arc�t fed�... maszkon. Sora hirtelen pattant fel a f�ldr�l, nem kis f�jdalmat okozva ezzel mag�nak, de hihetetlen er�k munk�lkodtak a lelk�ben.

- Te... – sziszegte inger�lten.
- Nocsak, nocsak. – l�pdelt fel� a f�rfi �s l�pett el� a hom�lyb�l, megmutatva mag�t. – A mi kis �nekesmadarunk! Hogy �rzed magad? – n�zett v�gig a meggy�t�rt l�nyon ny�jasan.
- Mi a francot akarsz t�lem? M�gis mi a fen�t �rtottam �n neked? – csattant fel.
- Te? Igaz�b�l semmit...
- Akkor m�gis mit akarsz t�lem? – nevetett zavarodottan.
- Te leszel... a csali...