2. rész

- A repülőjegyét, ha szabad, kisasszony. – zökkentette ki gondolkodásmenetéből beszállásnál egy elegánsan öltözött légi utas kísérő hölgy, aki épp Sora jegyét szerette volna ellenőrizni a bejáratnál. Sora-nak kellett pár másodperc hatásszünet majd kedvesen mosolyogva válaszolt – Persze parancsoljon - nyújtotta át a jegyét. - Köszönöm és kellemes utazást kisasszony. – mondta a befelé távozó Sora után az udvarias légi utas kísérő, aki minden utas után kiabálta ezt az egy mondatot. Beszálltak a repülőbe majd elfoglalták a helyeiket az üléseken az ablakhoz Leon, középre Sora, legszélre pedig Ken ült . Sora és Ken, beszélgettek: - Nah és Ken milyen volt a színpad, míg nem voltam? - kérdezte. - Semmi különös, de látnod kellett volna May csak úgy zsarnokoskodott, és parancsolgatott nagyon élvezte, hogy nem voltál ott. - Na jó ezt el tudom hinni! - nevetett egy picit Sora miután ezt abba hagyta, még kérdezgette Kent - Mond Sarah, Mia, Ana, Marion hogy vannak? - Ó Marion és a kis Johny nagyon jól megvannak, Sarah újabb érdekes harcteknikákkal próbálkozik, hát Mia meg állandóan ideges a darab miatt, Ana is megvan. - válaszolt a szőke srác. - Értem - mosolygott Sora - azt hiszem picit, fáj a fejem, jól jönne egy algopirin. - Pillanat - mondta Ken majd az egyik stewardesshez szólt - Elnézést hölgyem kérhetnénk egy algopirint, és egy kis vizet? - Rögtön hozom - kapta a feleletet, és a nő már egy perc múlva ott is állt a kért dolgokkal. - Köszönjük! - és az amerikai fiú elvette a poharat és a gyógyszert, amit azonnal át is nyújtott Sorának. A lány bekapta a pirulát, felhajtotta a vizet, majd álombamerült. Ken is követte a lány példáját és gyorsan elaludt ő is. Leon ő viszont nem aludt, gondolkodott főleg az angyalok táncáról és Soráról. - Nos azt már tudom, hogy Sora lehet az, akivel végrehajthatom az angyalok táncát és a húgomnak tett ígéretet betarthatom. Persze tudom nem lesz ilyen egyszerű, de a cirkuszfesztivál óta szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ő a megfelelő ember. Rádásul ott van az a különös érzés is, amit az esőben éreztem mellette vajon mi lehetett? Ilyen és ehhez hasonló dolgokról gondolkodott az utazás hátralévő részében. Majd egy hang szólalt meg ami azt jelezte hogy hamarosan leszállnak és csatolják be az öveiket. Erre a hangra Sora és Ken is felébredt. Hamarosan földet is értek és csomagjaik keresésére indultak közben pedig beszélgettek: Végre újra itt vagyok - mosolygott a japán lány. Igen, újra itt. - mondta Ken is. Leon szokásához híven semmit nem szólt. Elvették a csomagjaikat, majd fogtak egy taxit és már úton is voltak, gyorsan megérkeztek. A színpad elé vitte őket a taxi, ahol már egy csapat ember várta az érkezőket. Soráék kiszálltak, és ekkor rohamozták meg őt barátnői, akik egy emberként kérdezgették. - Jajjj Sora azt hittük végleg elmész - hallotta Mariont. - Úgy hiányoztál - mondta Ana. - Senkit sem érdekelnek a vadiúj harcteknikáim - sajnálkozott Sarah. - Nem igaz, a darabom, May tönkretette - siránkozott Mia is, de azért hozzátette - úgy hiányoztál. - Ti is mind nagyon hiányoztatok lányok. - majd egyenként megölelte őket. Még beszélgettek egy keveset, és Kalos is köszöntötte Sorát, és a lány megkapta a régi szobája kulcsát a diákszállón. - Akkor én most megyek, kipakolok - köszönt el. Átment a diákszálásra és bement a szobájába: - Pont ahogy hagytam - és elkezdett pakolászni mikor végzett előkerült lebegő kis alak. - Látom Sora fáradt vagy zuhanyozz egyet az felfrissít -mondta a szellem. - Fantom ugye nem akarsz halálra fagyni a jégszekrényben? - nézett rá Sora fenyegetően. - Reménykedni már csak szabad? - sóhajtott lemondóan a szellem. - Ami azt illetni valóban nem ártana egy jó zuhany - Fantomnak már csillant is volna a szeme csak, hogy Sora ezzel a mondatával megfogta a kis szellemet és kirepítette az ablakon. - Ez nem igazság! Eressz be Sora! - zsörtölődött kiabálva a kis szellem. Sora meg se hallotta csak beállt a zuhany alá és miután végzett teljesen felfrissültnek érezte magát, és felkapott pár könnyed otthoni öltözetet. Hirtelen dörömbölést hallott az ajtaján – eléggé meglepődött de azért kiment ajtót nyitni. Az ajtóban May állt és cseppet sem nézett ki barátságosan, majd megszólalt jobban mondva elkezdett ordítozni. - Á csak nem visszajöttünk Sora Naegino? Azt hiszed, hogy ha te majd visszajössz megint minden szerep a tiéd lesz? Álmodj, ugyanis nem fogom hagyni! - majd May odébb csörtetett. - Hát, ahogy látom ő semmit se változott - sóhajtott Sora lemondóan. Majd visszament és a nap hátralévő részét pihenéssel holmija randezgetésével töltötte, majd végül elaludt. Másnap Sora egy női hangot hallott, amint az ő nevét kiabálja. - Mi az? Mi történt? - kérdezett párat Sora még a lehető legkómásabban, sőt valószínű még álmában. Mia mivel gondolta barátnője alszik benyitott hozzá. - Sora kelj fel! - rázta meg picit barátnőjét, aki erre végre éber állapotba került. - Oh üdv Mia. Mi járatban? - érdeklődött Sora egy hatalmas mosollyal az arcán. - A főnök mindenkit hivat az irodájába, lehet az új darabról lesz szó. - válaszolt Mia. - Értem máris felöltözöm és mehetünk - mondta még Sora, majd hihetetlenül gyorsan felöltözött, és jelezte - Kész vagyok, mehetünk. Elindultak az irodához és közben még beszélek, arról hogy milyen volt japánban, és hogy milyen darab ment, míg Sora nem volt itt. - Képzeld Sora, míg nem voltál a főnök egy régebbi darabot a Csipkerózsikát, halászta elő. Mondanom sem kell, May nem alakított valami mesésen az ugrásai teknikailag valóban a helyükön voltak, de a gyerekek nem igazán élvezték, és én olyan szívesen alakítottam volna rád a főszereplőt. Azért nem lehetett olyan rossz - mondta Sora. Nah igen te nem láttad - kontrázott Mia, majd folytatta - Teljesen eltelt magától. De már nem beszélgettek tovább, mert megérkeztek a főnök irodája elé. Illedelmesen kopogtattak majd vártak, míg bebocsátást nyernek. - Gyertek! - hallották bentről Kalos hangját. Benyitottak, és bent már ott állt mindenki aki fontos, Sora körbejáratta a szemét az irodában és megakadt a szeme valakin, egy szőke hajú általa már jól ismert artista volt az. - Na de ez Yuri, én azt hittem nem jön vissza a Kaleidohoz. Vajon mit keres most itt? Biztos mindjárt kiderül. - gondolta magában Sora. - Nos hölgyeim és uraim - vágott bele Kalos, mikor látta mindenki őt figyeli - amint látjátok Yuri Killian visszatért a színpadhoz, mint producer, és mint előadó egyaránt. Leon épp hogy csak visszatudta fojtani gejzírként feltörő gyűlöletét: -Mégis mit képzel, mit csinál itt? Hogy képzeli, hogy vele egy darbban fogok szerepelni? - morgott magában Leon, habár ebből kifelé semmi nem látszott. - Leon fiam - fordult a francia artistához - jólenne végre eldönteni kit is akarsz partnerednek, az új darabban már a végleges partnereddel fogsz szerepelni. A férfi beleegyezés képpen hümmögött egyet. - Mia a te feladatod az, hogy legkésőbb 2 hét múlva az asztalomon legyen a teljes forgatókönyv. - Sora, May 2 hetetek van kidolgozni egy ugrást, amivel megnyerhetitek magatoknak a főszerepet. - fejezte be a főnök. - Értjük - válaszolták egyszerre. Rendben akkor mindenki munkára - mondta Kalos. Ezzel mindenki szétrebbent és kiürült az iroda. Leon és a szintén kifelé igyekvő Yuri összetalálkoztak a folyosón: - Mit keresel itt Killian? - hallatszott Leon rideg, ám indulatos hangja. - Nem téged abban biztos lehetsz! - felelte Yuri nyugodtabban. - Semmi szükség rád, visszamehetsz oda, ahonnan jöttél. - Ó már hogy ne lenne - válaszolta sejtelmesen. Ezzel otthagyta a meglepődött Leont. Sora a diákszálló felé vette az irányt, hogy elhozhassa tornadresszét és balettcipőjét a gyakorláshoz, közben gondolkodott. - Eredetileg csak kisebb szerepeket akartam eljátszani egy kis ideig, de úgy látszik a sors máshogy akarja, hát nekem így is megfelel. Ha ennek a darabnak a főszereplője lesz Leon Oswald végleges partnere, akkor nem adom egykönnyen a főszerepet. Eközben másvalaki May szintén ugyanezen járatja az agyát: - Lehet hogy Sora megpróbálja elhalászni előlem ezt a szerepet, de az biztos, hogy nem kapja meg harc nélkül. Feltétlenül én leszek Leon partnere. Fantom is megnézte a kártyáit: - Látom Sora a győzni akarásod, a tűz visszatért ami eddig hajtott. Nem lesz könnyű dolgod ifjú lány de, ha hiszel a színpadban, és magadban nem lesz gond.