6. fejezet

Amikor a vállára tette a kezét, a nő összerezzent, de nem tiltakozott. Leon magához húzta, és a fülébe suttogta:
- Hát nem érzéki! r11; Amint ajkával súrolta a nő fülcimpáját, érezte, hogy a másik beleborzong és tudta, amit tudnia kellett. Sora nem undorodott tőle és éppolyan izgatottan várta, ami következik, mint ő. r11; Tudod mennyire, kiválnak? r11; kérdezte, és a csípőjéhez szorította a nő formás fenekét. Sorának éreznie kellett a belőle áradó forróságot.
- Mhmr30;.
- Te is kívánsz egy kicsit?

Sora megfordult és szikrázó szemekkel nézett rá.

- Gyűlöllek, Leon Oswald! r11; suttogta és közben mélyen elpirult. Szavait meghazudtolva ölelte a férfi nyakát és odakínálta neki résnyire nyitott ajakait. Leon megkönnyebbült. Sora tehát akarja őt, talán nem is kicsit.
- Szeretem a bőrödet! r11; suttogta. Szorosan magához vonta a nőt és hevesen megcsókolta. Sora nem is próbált elhúzódni. Éppen ellenkezőleg hevesen viszonozta a csókot. Addig csókolóztak, amíg a szépség szinte el nem olvadt Leon karjában, aki a szenvedélytől szinte kábultan már alig tudta mit tesz. Végül lehúzta a szépséget a szőnyegre és elkezdte levetkőztetni. Hamarosan meztelenül feküdtek a szőnyegen. Leon széttárta Sora lábait és megérintette a legérzékenyebb pontját. Meglepte, hogy a szépsége készen állt szinte megbabonázta vágyának bizonyítéka. Most már nem mondhatja hogy nem akart őt. Óvatosan izgatta tovább az ujjával, és Sora vadul hátravetette a fejét.
- Nem, nem r11; könyörgött de Leon tudta hogy azért ne hagyja abba. Azt akarta, hogy ne csak az ujjaival érintse, meg hanem igazán tegye a magáévá. Leon is pontosan ezt akarta. Jóllehet nem tervezte, hogy ilyen gyorsan megtörténik, de önuralma cserbenhagyta. Egyszerűen, muszáj volt megint megkapnia. Nem bírta tovább! Sora csodálatos volt és milyen odaadó! Ha nem fonta volna köré a lábait nem vájta, volna körmeit a hátába akkor Leon talán még kitartott, volna egy darabig, de..
- Az ördögbe! r11; kiáltotta amint megérezte, hogy mindjárt el fog élvezni. Évekig csak a biztonságos szeretkezést gyakorolta és most hirtelen megriadt. Már másodjára vesztette el a fejét és feledkezett meg a védekezésről. De már túl késő volt. Még mélyen behatolt Sorába és minden lehetséges további következményről megfeledkezett. Egyszerre jutottak el a csúcsra, amely éppolyan heves volt, ahogy azt várni lehetett. Végül Sora teljesen elernyedt. Karja elengedte Leon nyakát. A férfi felkönyökölt és a szépség felhevült arcába nézet. Sora oldalra hajtotta a fejét és lehunyta a szemét. A szája azonban most is kissé nyitva volt. A lélegzete folyamatosan kezdet normálisra válni.
- Minden rendben? r11; kérdezte Leon óvatosan. Sora felé fordult és kinyitotta a szemét.
- Azt akarod tudni, aggódom-e amiért éppen most szeretkeztem veled másodszor védekezés nélkül, a közismert Leon Oswalddal? r11; kérdezte hűvösen egy démoni mosoly kíséretében. Leon összeszorította a fogát. Semmi sem változott. Hiába való volt minden erőfeszítése hogy elfeledtesse vele azt a baljóslatú estét. Minden maradt a régiben. Hiába kapta meg ismét a testét és hiába önszántából adta oda magát a bizalmát még mindig nem nyerte el. A lány lágy hangja hozta vissza valóságba.- Egyáltalán nem kell aggódnod Leon. Semmiért.
- Úgy érted védekezel? Vagyis szedsz tablettát?
- Ha egyszer azt mondom, hogy nem fogok teherbe esni, akkor nem fogok. Ugye nem tartasz ennyire ostobának? És mi a helyzet veled? r11; kérdezte egy gúnyos mosoly kíséretében.
- Ha mindenáron tudni akarod ez volt a második alakalom, hogy kondom nélkül feküdtem le valakivel. És kitalálhatod, hogy az első is ki volt.
- Ezek szerint értékes gyöngyszem vagy?
- Bizony! Különösen neked!
- Úgy látom az egod megint előjött. És most nagyra vagy magaddal hogy megkaptál megint. De élvezd ki, mert nem lesz több ilyen szép estéd. Leonnak elkeltet ismernie, hogy tetszik neki az ötlet. Nagyon is.
- Tévedsz drágám! Te is tudod hogy nem volt az első és az utolsó alkalom.- a gondolat hogy nem kell aggódnia a védekezés miatt és a biztonságos szex miatt, felizgatta. Közben észrevette hogy még mindig egyek. Ahogy az erekciója növekedett egyre jobban kitöltötte a szépséget. Sora szeme tágra nyílt.
- Ez nem lehet igaz. r11; nevetett r11; Ilyen gyorsan?
- A tested látványa gondoskodik a dolgokról.
- Mindig is tudtam, hogy tökéletes és csodálatosan férfias felsőtested van.- kacérkodott vele. Végig futatta tekintettét Leonon. Hosszan nézegette széles izmos mellkasát és lapos kidolgozott hasát. Amikor végig húzta az ujjait Leon hasán, a férfi önkéntelenül megfeszítette az izmait. Sora ujjai nem kalandoztak a legkényesebb részek felé a szépség inkább Leon mellkasát, kezdte el vizsgálgatni. A megkönnyebbülés azonban nem tartott sokáig. Sora felfedezte Leon feszülő mellbimbóját és játszadozni kezdett vele. A férfi mélyet lélegzett. Őrület! Ez a nő sokkal gyorsabban fel tudja izgatni, mint bárki más, akivel eddig dolga volt.
- Hagyd abba! r11; figyelmeztette- Különben vége lesz mielőtt még elkezdődött, volna.
- Úgy, mint először? r11; kérdezte gúnyosan.
- Te is olyan hamar a csúcson voltál! r11; vágott vissza Leon.
- Micsoda rafinált gazember vagy. Tudsz róla? r11; suttogta villámló szemekkel Sora.
- Egyvalamit mondok neked Sora. Amikor nálam vagy mindig meztelennek kell lenned!
- Tényleg? r11; kérdezett vissza nevetve.- Leon ahelyett hogy ennyit beszélsz inkább elégíts már ki!


Leon mikor másnap reggel felébredt egy és csukott szemmel tapogatózott az ágyon nagyon kellett csalódnia. Az ágy másik fele üres volt. A párnán egy cetli hevert ezzel a felirattal:

Kedves Don Juan!
Bocsáss meg, de nem tudtam tovább maradni. Hiszen tudod, hogy mennem kell, nem bukhatunk le. Az este csodálatos volt és köszönöm neked. Ha baj van, tudod, hogy hol találsz meg. Gogolom van valami terved ma estére. Kötelességtudó szeretőd ként fogok viselkedni és nem csinálok más programot magamnak, de ennek ára lesz. Búcsúzóul megcsókoltalak de te észre se vetted. Kár pedig még lett volna időnk másra is. Na már mindegy. Isteni voltál.
Puszi: Sora

Ui.: Meg ne merd említeni is ezt valakinek!

Leon összeráncolta a homlokát. Vajon ezt most gúnyolódásnak szánta? Az ördögbe is! Képes ez a nő komolyan is viselkedni velem? Egyből elromlott a kedve és összegyűrte az üzenetet. Sora igazán ért hozzá hogy hogyan kell kikészíteni engem. Csodálatos éjszakát töltöttek együtt erre Sora mit művel? Se, szó se beszéd hajnalban kisurran a szobájából. Minden más nő itt maradt volna, ahogy ő is célzott rá a levelében. De nem Sora Naeginonak le kellett lépnie! Órákon keresztül dorombolt a szenvedélytől, mint egy macska és Leon minden alkalommal eljutatta a csúcsra. Igazán maradhatott volna, vagy pedig megpróbált volna tényleg felébreszteni. r11; dohogott magában Leon.

Eközben kint a folyóson a legnagyobb csendben lopódzott egy árnyék a fiúk szállásától.

- Ühmr30;.

A lány megilletődve fordult a hang irányába.

- Mis Naegino! Mit keres maga hajnalok hajnalán a fiú körletben? r11; kérdezte Sophie pajkos mollyal az arcán.
- Nem vagy vicces Sophie.- mosolyodott el Sora is.- Kis híján halálra rémisztettél kiscsillag.
- Ne haragudj!- nevetett fel halkan a lány.- De szeretném megtudni, mit kerestél ezen a szárnyon. Csak nem Leonnal töltötted az éjszakát?- ragyogott fel a tekintete.
- Áh... persze pont Leonnal.- mondta Sora ingerülten.- Örülnél mi? Jobb vagyok, mint Mandi?
- Most viccelsz?- lépett hozzá a lány.- Azok után, amit a bálon is viselt... Leon majdnem rosszul lett, de nem éppen a gyönyörűségtől. Az, ami rajta volt fúúj... szinte alig takart. Hogy lehet belé szerelmes annyi férfi?- majd aggódva nézett a csúnyán felköhögő lányra.- Sora te illesz Leonhoz, nagyon is. De mi a baj? Rosszul nézel ki.
- Ez kedves.- köhögte Sora, majd miután elvette a kezét a szájától döbbenten nézte.- Úr isten.- suttogta döbbenten, majd beletörölte a kezét egy zsebkendőbe, mielőtt Sophie meglátta volna.- És te? Hova mész? Csak nem a bátyádat akarod megnézni?- nézett rá gyanakodva.
- Hát... igazából...- dadogta a lány.
- Hát igazából, Yurihoz indultál.- majd szomorúan megcsóválta a fejét.- Sophie, gyere velem!- és átölelte a fehér köntösben lévő lányt.
- Jól áll Leon inge.- jegyezte meg, bár sejtette, hogy Sora valami szomorú dolgot fog vele közölni.
- Mi?- nézett magára, majd gonoszan elmosolyodott.- Ugye? Jobban, mint akármelyik más nőn.- kacsintott, majd arca elkomorult.- Sophie! Tudom, hogy tetszik neked Yuri, sőt lehet, hogy szerelmes is vagy belé, de ez nem, helyes.
- Miért?- kérdezte a lány.- Talán, mert te szereted?- állt meg és lelökte magáról Sora kezét.- Mert neked kell? Sora minden férfit akarsz? Látom, milyen jóban vagy Yurival, de nem hittem, hogy magadnak akarod. Kezdesz hasonlítani egy...- majd elhallgatott, mert Sora keue csattant az arcán.
- Hallgass!- majd megragadta és megrázta.- Sophie Oswald! Nagyon figyelj arra, mit mondok!- mondta, miközben a szemei szikráztak.- Nem akarom magamnak Yurit, sem mást. Nem vagyok olyan, mint Amanda. Nekem elég egy férfi, aki a te testvéred.- hangsúlyozta ki, majd észbe kapott.- Mit beszélek, jézus. Áh... semmi közöm Leonhoz, azon kívül hogy jó vele. De térjünk vissza az eredeti témához!- majd újra elindult.- Igen szeretem Yurit. Imádom, egyszerűen rajongok érte. De nem vagyok belé szerelmes. Hogy is lehetnék, hisz az unoktestvérem.- nevetett fel.- Kedves férfi, figyelmes, jó artista, nagyon jóképű, és gyönyörűek a szemei. De nem való hozzád. Egyrészt, mert sokkal idősebb, mint te. Ő gyereknek tart téged. Másrészt, mert barátnője van. És azt a lányt nagyon jól ismerem. Ő a legjobb barátnőm. Szinte a testvérem.
- Szép?- nyögte Sophie elhűlve.
- Igen.- bólintott Sora.- Nagyon szép, elegáns. De ne gondold, hogy te nem vagy szép! Csodálatosan szép vagy, mint egy igazi tündér. De ő egyrészt érettebb, másrészt idősebb, harmadrészt régebb óta ismeri Yurit.
- Mi a neve?- kérdezte Sophie a sírás határán.
- Layla.- mondta Sora minden érzelem nélkül.- Most menj a szobádba, és aludj! Még korán van.- állt meg a lány szobája előtt.- Hidd el, találsz magadnak egy olyan férfit, aki nagyon fog szeretni, de légy türelmes. Ne akarj elhamarkodni semmit!- majd pajkosan elmosolyodott.- Nézz meg engem! Két hónapig húztam a bátyádat, mire beadtam a derekam. Kiscsillag, a te időd is eljön.- majd újra felköhögött.- Megyek lefeküdni, mert a testvéred, az a drága, szeretetre méltó, barom teljesen kifárasztott.- majd megfordult.- Sophie, ne siettesd, aminek még nincs itt az ideje!- majd a saját szobájába ment. Aogy beért, az ajtónak dőlt, és újabb köhögés rázta meg. Miután csillapodott, elvette a szája elé tartott zsebkendőt, és ahogy meglátta, a földre csúszott.- Ez nem lehet igaz!- meredt a zsebkendőre.

A zsebkendőre, amit a vére itatott át....