- Át kell öltöznöm a fotózáshoz. Remélem, ez ellen nincs semmi kifogásod?- kérdezte Sora hűvösen, és kikerülte a férfit.
- És mi lesz az angliai felvételekkel?- kérdezte Leon. – Ott leszel?
Sora nevetett, és saját maga is meglepődött azon, hogy egyáltalán nem is tűnt olyan kényszeredettnek a nevetése. – Természetesen ott leszek. De csak Webb miatt…
Leon megfogta a lány karját, mielőtt bármit tehetett volna ellene. – De nem szívesen teszed, igaz?
Sora nyugodt mozdulattal kiszabadította magát. – Talán azt is feltételként szabod, hogy örömmel vegyek részt? Na, ez már túlzás!
Most először látta a férfin, hogy elbizonytalanodik. – Hogy? Nem, azt nem.
- Akkor nincs több akadály. Feltételeket szabtál, én teljesítem. Tehát mindent megbeszéltünk. Viszont látásra, Mr. Oswald…
Sora hátán érezte a férfi pillantását, amikor végighaladt a folyosón. Furcsállotta, hogy Leon nem szólt semmit a kissé gúnyos búcsúzáshoz. De még el sem érte szekrénye ajtaját, már hallotta a férfi kiáltását.
- Biztos vagyok benne, hogy Anglia tetszeni fog neked, Sabby Drake! A férfiak ott is a lábaid előtt hevernek majd, úgy, mint Amerikában.
Sora örült, hogy képes volt magán uralkodni, és nem szólt egy szót sem. Még az ajtót is sikerült jó hangosan bevágnia.
Csak percekkel később kopogtattak az ajtón. Webb lépett be. Az arca sápadt és feszült volt.
- Úgy harcoltok egymással, mint két kakas. Még mindig itt van, és látni szeretne téged munka közben.
- Hallottad, hogy zsarolt az előbb?
- Igen, és csodálatos, hogy mégis eljössz. Nem megyek tönkre, ha nem készíthetem el ezeket a felvételeket.
Sora megigazította haját, kicsit szorosabbra fogta, majd így szólt:
- Miattam nem kell izgulnod, már régóta ismerem Leont. Őszintén szólva én utálom őt. Már elég profi vagyok ahhoz, hogy ne izgassam fel magam a jelenlétében. Nyugodtan megcsinálhatjuk a felvételeket. Nem fog idegesíteni.
Mark minden felvétel előtt belenézett a gépbe. Csoda, hogy Webb borult ki teljesen.
Csak azért tudott olyan természetesen és nyugodtan viselkedni, mert Webb képes volt megőrizni nyugalmát. Kétórai kemény munka után Webb szólt, hogy minden felvétel elkészült.
- Nagyszerű voltál, mint mindig- szólt Webb lányhoz.
Remélem nem felejtetted el, hogy Helene ebédre vár minket ma délben.
Sora átöltözött. Amikor tíz perc után elkészült Webb mondta neki, hogy Leon már elment.
De Leon lent várta a bejárati folyosón.
Úgy tett, mintha a postaláda ürítési idejét tanulmányozná. Amikor meglátta Sorát, felé indult.
- Tényleg nagyon jó vagy- mondta Leon.
- - Köszönöm. – Sora meg sem próbálta kikerülni a férfit, mert tudta, hogy úgyis feltartóztatná.
- Jól feltörtél igaz?- Sora megint azt a nevetést hallotta, amitől borsózott a háta. De úgy tett, mintha semmi sem történt volna.
- Ha a kövér Sabby Drake-re gondolok… te már biztosan elfelejtetted. Szegény Sabby, akivel egy fiú sem törődött.
- Nem, nem felejtettem el- mondta Sora mosolyogva. Sabby Drake a nevelőszülei miatt lett olyan kövér, azért, mert mindig bántották. Erről jutott eszembe, hogy an édesanyád?
A férfi arckifejezése megváltozott, Sora nem tudta, hogy a fájdalom, vagy a sajnálat miatt.
- Anya két évvel ezelőtt meghalt. Nem kell azt mondanod, hogy sajnálod. Tudom, hogy nem volt könnyű az életed nála. Azt azért nagyon sajnálom, hogy nem láthatta meg az angliai kastélyt.
- Miben halt meg?
- Megállt a szíve, mert felizgatta magát. A szomszéd miatt bosszankodott, egyszerűen összeesett és meghalt. Nekem kellett gondoskodnom a fiatalabb testvéremről.
Sora már alig hallotta amit a férfi mondott. Még mindig jól emlékezett Leon anyjának dühkitöréseire. Olyankor mindenki reszketett tőle. A szomszédra, Mr. Olmsteadra is emlékezett. Mindig azt mondta, hogy az asszony egyszer a hisztériái miatt fog meghalni. Igaza lett.
Hirtelen azon vette észre magát, hogy Leon szólt hozzá.
- Mi… mit mondtál?
A férfi a homlokát ráncolta. – te jó ég, még most sem figyelsz oda, ha hozzád beszélek?
Sora hűvösen mosolygott. – Úgy tűnik.
- Nagyon magabiztos vagy, mi?- Leon közelebb lépett a lányhoz. – Igen, beképzelt és büszke, mint minden modell. Nincs lelke, erkölcse. Egy szép maszk, ami belül üres. Egyet mondhatok neked, Sabby Drake, én tudom, milyenek azok az emberek, akiket meghívok magamhoz. Mind egyformák.
Sora érezte, hogy egy perccel sem tud magán tovább uralkodni. Ha még egy percig el kell viselni ezt a hangot, felrobban, mint a hárpia nevelőanyja.
- Örülök, hogy ilyen jól ismersz. Most pedig bocsáss meg, más dolgom van.
- Azt várta Leon, hogy Sora ott marad és végig hallgatja, ahogy gúnyolódik vele, mint annak idején Sabby Drake-kel tette? Látszott a férfin, hogy felbosszantotta a lány határozottsága.
- Tehát elküldesz? Valóban jéghideg és kiállhatatlan vagy!- Leon néhány lépést tett Sora felé.
De azt, hogy megcsókolja, még álmában sem gondolta volna a lány. Ezért először mozdulni sem tudott. Leon olyan erősen szorította magához, hogy alig kapott levegőt. És olyan vadul csókolta, hogy a lány ajka már szinte égett a fájdalomtól.