Soráék már három hete vannak otthon a kicsivel.  A pici nagyon eleven. Sokszor rí, ha a szülei csak egy csókot is váltanak egymással. Ilyenkor azt hiszi az a kis tündét fiúcska, hogy őt nem is szeretik, és ilyenkor úgy bömböl, mintha nem kapott volna meg valamit.

Egyik reggel, amikor felébredt elkezdett sírni. Így közölte anyucinak és apucinak, hogy ő éhes.  Erre a szülök felkeltek.

Sora akart elindulni de Leon mondta, hogy ő majd ide hozza a csöppséget.

-         Ne sírj kicsim, itt van az apu. – Mondta Leon mikor odaért a kicsi fiához.

Leon felvette a kicsit és vitte át a szóbájukba. Amikor ódaért oda adta a kicsit Sorának.

-         Tessék kincsem itt van. –Mondta Leon és oda adta Sorának a babát.

-         Köszi édesem. – Mondta Sora és elkezdett a babához beszélni. – szia picikém hát felébredtél. Látom éhes a pocid, na gyere enni.  – Mondta Sora és Lehajtotta hálóingje pántját, és meg szoptatta gyermekét. Amikori a pici jóllakott Leon meg bűfiztette.

-    Amíg átöltöztetem, készítesz reggelit? – Kérdezte Sora, Leont.

-         Persze kicsim!

-         Na gyere kicsim, elmegyünk öltözni.

Amíg Sora átöltöztette a kicsit addig Leon meg készített a reggelit. Sora levitte a kicsit az ottani kis ágyba, hogy szem előtt legyen.  Oda adta neki a csörgőjét és azzal egy jó másfél órát eljátszadozott.  Amikor végeztek összepakoltak és elmentek sétálni a kicsivel. Bementek a színpadhoz is ahova már kézbe vitték be a kicsit. Sokan megcsodálták azt a kis édes teremtményt. Bementek Kalos irodájába is beszélni arról, hogy Sora csak akkor jön vissza, ha a kicsi már fél éves lesz.

-         Sziasztok! – Köszönt Kalos És Sara.

-         Sziasztok! – Viszonozta a köszönést Sora és Leon.

-         Jaj de édes a kicsi. - Mondta Sara és megfogta a kicsit.

A kicsi sírni kezdett mivel elvették apukája kezéből. Sara gyorsan vissza is adta nehogy tovább sírjon, mert nem volt egy kellemes hang az az üvöltés. Amint a kicsi újra Leon karjaiban volt meg nyugodott és jó szorosan már amennyire tudott oda bújt hozzá. Leon csak simogatta a hátát.  Meg beszélték, hogy Leon is csak akkor jön vissza mikor Sora. Mielőtt elmentek volna Kalos és megnézte a kicsit és megsimogatta. A kicsi most is elkezdet sírni, de most nem, azért mert megijedt, hanem azért mert elfáradt. Sora és Leon elköszöntek kimentek és belerakták a babakocsiba a picit. David el is aludt rögtön. A szülök két és fél órát sétáltak, mivel nem akarták fel keltani csak, azért hogy felvigyék, és betegyék a kis ágyba ezért sétáltak inkább. Amikor a part felé sétáltak találkoztak Yurival.

    -      Szia Yuri. – Köszönt egyszerre Sora és Leon.

    -      Sziasztok. - Köszönt vissza Yuri.

    -      Hogy vagy? – Kérdezte Sora.

    -      Jól. És ti?

    -      Remekül!

    -      Az jó! Megnézhetem a kicsit?

    -      Persze!

Yuri meg nézte a babát és Csak ennyit mondott.

-         Gyönyörű. Látszik, hogy kiknek a gyerekük mind kétötökből van benne elég. 

-         Hát igen! Pont olyan, mint az anyja. – Mondta Leon mosolyogva.

-         Inkább az apja. – Javította ki Sora, Leont.

-         Van új barátnőd Yuri?

-         Nincs Leon.

-         Az nem jó!

-         Hát nem, de ez van.

-         És mi van May-el össze, illetek.

-         Meny a k…..anyádba.

-         Most miért mi rosszat mondtam?

-         May? May? Előbb kötném fel magam, mint, hogy azzal a csitrivel járjak. 

-         Hát te tudod!

-         Ja pontosam én tudom!

-         Yuri átjössz ebédre? – Kérdezte Sora.

-         Hátha nem zavarok!

-         Nem zavarsz!

-         Akkor jó. Hányra mennyek?

-         Tőlem jöhetsz most is legalább eltudtok beszélgetni Leonnal egy kicsit.

-          Leon téged nem zavar? – Kérdezte Yuri Leont.

-         Nem!

-         Hogy hogy ha még velem lenne és az egyik exét hívná át ebédre én kész, lennék idegileg.

-         Az te vagy!

-         Ja.

Soráék elmentek haza a kicsi épp felébredt. Amíg Sora főzőt addig a fiúk játszottak a kicsivel játszottak. Nagyon eleven volt. A két fiú nagyon ki fáradt. Sora nagyon finom ebédet, főzőt.

-         Sora te még jobban főzöl, mint régen- Mondta Yuri mosolyogva.

-         Ugyan! – Pirult el Sora.

-         De igen! Nem akarsz újra a feleségem lenni?

-         Killien veszélyes vizekre eveztél. – Mondta Leon enyhén dühösen.  

-         Jó bocsi! De valljuk be mind, ketten szeretjük őt.

-         Igen, Igen. Nem is csoda hisz egyszerűen csodaszép.

-         Igen! – Mondta Yuri.

-         De fiúk, muszáj azt vitatni, hogy hogy nézek ki?

-         Igen! – Felelte egyszerre a két fiú.

-         Jó inkább válasszatok valami témát. Ja és holnap jön Layla és Troy. – Mondta Sora Leonnak.

-         Rendben édesem.

Amikor már meg ettek mindent, és ki beszélgették magukat Yuri hazament. Miután Yuri nem sokkal elment a kicsi Oswald felébredt. A szülei tisztába tették, meg etették és játszottak vele. Sora mosolyogna, nézte, ahogy Leon gügyög a kicsinek.