II. fejezet

- Layla! Nem l�ttad Sor�t? M�r egy f�l �r�ja h�vattam az irod�mba. � k�rdezte idegesen Kalos.
- Nem, m�g nem l�ttam. A reggelin�l sem jelent meg. Bizony�ra a tegnapi buli f�radalmait piheni.
- �rtem, de ez nekem akkor sem tetszik.
- Tal�n k�rdezd meg Miat �s Anat. �k biztos t�bbet tudnak.
- J� reggelt! � hallott�k Layl��k az ismer�s hangot. Leon �llt m�g�tt�k. Egy kicsit meglep�dtek a f�rfi �rkez�s�n, de m�g jobban az arckifejez�s�n. A k�v�l�ll�k sz�m�ra szinte mindig rezzen�stelen �s �rzelemmentes arc most alaposan megv�ltozott. A Hal�listen arc�n idegess�g �s f�lelem t�kr�z�d�tt, b�r hangja m�g mindig nyugodt �s rideg volt. � Nem tudj�tok, hol van Sora?
- Nem, nem l�ttuk. � v�laszolt k�szs�gesen az im�nti k�rd�sre Layla. � Te is �t keresed?
- Igen. M�r legal�bb egy �r�ja. Nincs sem az edz�teremben, sem az eb�dl�ben.
- Valami�rt rossz �rz�sem van ezzel kapcsolatban� - gondolkozott hangosan Layla.
~ Sajnos nekem is. Egyed�l a sz�ll�s�n nem kerestem� ~
Leon sz� n�lk�l otthagyva a t�bbieket, egyenesen elviharzott a di�ksz�ll� ir�ny�ba.
Kalos �s Layla �sszen�ztek, majd megindultak a hossz�l�pt�, magas artista ut�n.

Leont m�r csak Sora szob�j�nak ajtaj�n�l �rt�k utol, de meg�ll�tani m�r nem tudt�k. A f�rfi sz� szerint berontott a helyis�gbe.
Mint azt m�r megszokhatt�k, minden a hely�n volt, m�g a tegnapi buli ut�n is. De csak l�tsz�lag volt minden rendben. A szoba szinte b�zl�tt az �ress�gt�l. Leonnak k�rbe sem kellett j�rnia, hogy tudja: nincs bent senki. Most csak m�g idegesebb lett. Egy ideig csak �llt a kis szoba k�zep�n, gondolataiba mer�lve.
Ek�zben Layla �s Kalos k�r�ln�ztek.
- Ezt nem hiszem el! Nyom n�lk�l elt�nt. � morgol�dott Kalos.
Leon m�r �pp indult volna az ajt� fel�, amikor Layla hangj�t hallotta.
- Gyertek ide! Azt hiszem, m�gsem nyomtalanul t�nt el� - s a konyhaasztalon lev� lev�lk�tegre mutatott. Egy tucatnyi bor�t�k volt egym�sra tornyosulva, kis feh�r szalaggal �tk�tve.
- Mik lehetnek ezek? - n�zett nagyot Leon.
Ebben a pillanatban azonban mindannyian Kalos fel� kapt�k tekintet�ket, akinek cs�rg�tt a zsebe. Jobban mondva a zseb�ben a mobiltelefon.
Kalos azonnal el�kapta a k�sz�l�ket �s f�l�hez emelte. A szob�ban tart�zkod�k fesz�lten figyelt�k arcizmainak minden egyes rezd�l�s�t.
- Hal�, tess�k� Igen, �n vagyok� Hallgatom� Hogy mi??? Uramisten! - Kalos teljesen elfeh�redett, �s l�gz�se is zih�l�bb� v�lt. � Persze, azonnal odamegyek! - jelentette ki v�g�l a telefonvonal m�sik fel�n tart�zkod�nak.
Befejezve a besz�lget�st, m�g egy hossz� m�sodpercig Layla, majd Leon szem�be n�zett, azt�n se sz�, se besz�d sarkon fordult �s cs�rtetni kezdett a kifel� a szob�b�l.
Layl�n �s Leonon egyre jobban �rr� lett az a furcsa, megmagyar�zhatatlan, rossz �rz�s, ami eddig is benn�k volt. Sz� n�lk�l k�vett�k f�n�k�ket. Sejtett�k, hogy � m�r tudja az igazs�got�

- �n Kalos Eido? - k�rdezte egy rend�rtiszt.
- Igen, �n vagyok. - felelte idegesen, szinte toporogva a Kaleido sz�npad vezet�je.
- �s �k? - intett fej�vel a rend�r Leon �s Layla fel�.
- Az artist�im. - hangja semmivel sem lett nyugodtabb.
- Biztos, hogy l�tni akarj�k?
- Mit akarunk mi l�tni? Valaki besz�ljen m�r �rthet�en! - kelt ki mag�b�l Leon.
Kalos csak intett a fej�vel a rend�r fel�.
Ekkor az s�hajtott egy nagyot, majd Leon �s Layla fel� fordulva elkezdett besz�lni.
- N�zz�k, ez nekem is neh�z. Nem kertelek: Sora Naegino levetette mag�t arr�l a h�zt�mbr�l ott. - mutatott a hatalmas, �temeletes �p�let fel�.
A kezdeti sokk okozta csendet Layla �les sik�t�sa t�rte meg. A n� a sz�ja el� kapta a kez�t, majd hangos zokog�sban t�rt ki.
Mellette Leon csak �llt. Fel sem tudta fogni a hallottakat. Nem hitte el, vagy ink�bb nem akarta elhinni, hogy Sora� nincs t�bb�.
Elm�lyedt gondolataikb�l ism�telten csak a rend�r hangja r�ngatta ki �ket.
- J�jjenek velem! De figyelmeztetnem kell magukat: nem lesz sz�p l�tv�ny.
Layla, Kalos �s Leon azonnal a f�rfi nyom�ba eredtek, aki a h�z melletti kis sik�torhoz vezette �ket.
N�m�n k�vett�k a tisztet, az aut�k, �s a t�bbi helysz�nel� k�z�tt szlalomozva. M�g nem, egyszer csak felsejlett valahol a f�ld�n egy l�ny apr�, t�r�keny, koszos keze. Majd egy lila hajzuhatag, �s ut�na egy �lettelen test.
- Uramisten, Sora! - ki�ltott Layla, �s m�r futott is a halott l�ny fel�. Mell� rogyott �s zokogva figyelte a n�ma, minden k�s�bbi nyomt�l mentes hal�lt.
V�r egy csepp sem volt sehol, de m�r �gy sem sokat ronthatott volna a l�tv�nyon. Leon sz�ve elszorult. Ugyan�gy, mint mikor Sophie hal�los �gya mellett �lt. Ez a l�ny seg�tett neki, �s most m�r � sincs. Mi�rt van az, hogy mindenkit elvesz�t, akit igaz�n szeret?
Meg-megakad� l�legzettel figyelte a kifejez�stelen arcot. Az �r�kk� vid�m von�sokban most maga a hal�l t�kr�z�d�tt. Meleg barna szemei kih�lten meredtek a semmibe. Nem �gy, mint az elbambult ember tekintete, amint megakad egy ponton. Az Angyal m�r nem n�zett semmit, csak �veges szemeivel tekintett el�re.
Kalosnak is k�nnyek gy�ltek szem�ben a s�t�t�tett �veges szem�veg m�g�tt. M�g is er�snek pr�b�lta mutatni mag�t, csak�gy, mint Leon. Odas�t�lt Laylahoz, hogy felseg�tse. A n�nek m�r mindegy volt, hogy hova viszi, bizalommal t�maszkodott r�, �s zokogott tov�bb a v�ll�n.

N�ma cs�nd telepedett az irod�ra, melyet n�ha Layla t�rt meg egy-egy szipog�ssal. Kalos a kis lev�lk�teggel babr�lt, amit Sora hagyott r�juk. A legfels�n r�gt�n az � neve �llt. El�sz�r azon gondolkozott, hogy kibontja, �s megn�zi, de azt�n �gy d�nt�tt, hogy ink�bb a t�bbi c�mzettre vet egy pillant�st.
Layla, Ana, Mia, Rosetta, May, Marion, Sarah, Yuri, Ken, Leon �s Sora csal�dja is kaptak egy-egy levelet.
M�gis mit mondjon nekik? Hogy adja �t a leveleket? Marion �s Rosetta m�g kicsik; fel sem tudn�k dolgozni az esem�nyeket� De m�gsem ringathatja �ket �lnok hazugs�gokba�
Egyetlen megold�s marad: k�z�lni a sz�ntiszta igazat, kiosztani a leveleket, �s mindenkinek adni k�t h�t, de lehet, hogy ak�r egy h�nap szabads�got is.

- L�nyok, gyertek gyorsan! A f�n�k h�vat az irod�j�ba� H�, Ana, May, Marion, Rosetta, Sarah! Azonnal gyertek! Sor�r�l van sz� � ki�ltott be Mia az edz�terembe.
A l�nyok r�gt�n rohantak Mi�val az iroda fel�, amint meghallott�k, hogy Sor�r�l van sz�.
Egy perccel k�s�bb m�r az iroda el�tt tolongva, remeg� k�zzel kopogtattak az ajt�n.
- Gyertek be, Mia. M�r csak r�tok v�rtunk.
Az irod�ban m�r bent volt mindenki, akinek levelet c�meztek.
Kalos egy s�haj erej�ig b�tors�got, �s er�t gy�jt�tt, majd csaknem egy szuszra elmondott mindent. Persze, csak amit � maga is tudott, hiszen Sora hal�l�nak ok�val nem voltak tiszt�ban.
A led�bbent t�rsas�g tagjai m�r szinte felfog�s, �s gondolatok n�lk�l vett�k kez�kbe saj�t level�ket, �s indultak szob�ik fel�, hogy elolvasva az utolj�ra �rt sorokat, megpr�b�lj�k meg�rteni egy Angyal hal�l�nak ok�t.